Sajnos, az új típusú jogviszonyra való áttérés a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető zökkenőmentesnek, mivel a szerződések adminisztratív kezelése súlyos aggályokra ad okot. Számos egészségügyi szolgáltatónál maradt el az új jogviszonyra való áttérés szerződéses előkészítése. Sok dolgozó még mindig nem látta a megállapodását, mások pedig arra panaszkodnak, hogy a jogviszonyukra jellemző legalapvetőbb adatokat is pontatlanul tartalmazza a szerződésük. Egyes munkáltatók részéről elhangzott az az állítás, hogy az új jogviszonyról szóló szabályok ismertek október vége óta, és hogy a dolgozókat a munkáltató több alkalommal tájékoztatta személyesen és írásban. Ezt nem vitatjuk, de az előzetesen közölt általános tájékoztatás kevés a dolgozók megalapozott döntéséhez. Az egyénre vonatkozó konkrét megállapodást a dolgozók sok esetben nem ismerik, mivel a konkrét szerződéses tartalom tekintetében megelőzően a felek nem egyeztettek.
Egyes egészségügyi munkáltatók arra hivatkoznak, hogy a munkaszerződés általános tartalma az érdekképviseletek által ismert, s azt az érdekképviseletek is elfogadták, így a munkáltató már nem fog változtatni a szövegen. A munkáltatónak azonban be kell látnia: a munkaszerződés nem a szakszervezet és a munkáltató, hanem a munkavállaló és a munkáltató között köttetik, ezért a szakszervezet előzetes állásfoglalása a konkrét szerződések szempontjából lényegtelen. A munkáltatói oldal szerint a szerződésmintákat csak a személyes adatokkal és a bérrel kell feltölteni, így az aláírások akadálytalanul megtörténhetnek, mivel egyes emberek ismerik saját adataikat, a bérüket is. Ez azonban nem igaz: A tapasztalataink azt mutatják, hogy számos adminisztrációs hiba merül fel a szerződések megkötése során, ideértve különösen a szolgálati idő elismerését, de akár a besorolást is.
Másrészről, feltehetjük a kérdést: egy hibás tartalmú szerződést miért írjon alá a dolgozó, ha a megállapodás elfogadása révén jövedelmében, besorolásában, elismert szolgálati ideje tekintetében kedvezőtlen helyzetbe kerülne? Talán a munkáltató azt várja a dolgozóktól, hogy a közös megegyezéssel elfogadott, hibás tartalmú szerződésüket csak azért írják alá, hogy ne szűnjön meg a jogviszonyuk? És reménykedjenek abban, hogy a munkáltató a tévedését – mely fel sem merült volna, ha a munkáltató idejében elkezdi a megállapodások előkészítését – önként korrigálja?
A munkáltatók sok esetben nem értik, hogy miért kell még másokkal átnézetni a szerződést, hiszen csak a személyes adatok kerülnek be a szerződésbe. Szakszervezetünk döbbenten áll a munkáltató értetlensége előtt: A konkrét szerződést azért kell átnézni, mert az két fél egybehangzó akaratnyilatkozata kell, hogy legyen a magyar törvények alapján, tehát indokolt, hogy a másik fél (dolgozó) tisztában legyen a megállapodás tartalmával. Megjegyezzük, ez a munkáltató érdeke is, hiszen, ha a munkavállalók tömegesen fognak akarathibára hivatkozással érvénytelenségi pert kezdeményezni, akkor igen komoly működésbeli zavarok merülhetnek fel a munkáltató működésében. Sajnos, az sem igaz, hogy csak személyes adatok kerülnek a szerződésbe, hiszen a megállapodásokban rögzítik a felek a munkakört, az illetményt, az elismert szolgálati időt, stb. Ezek téves rögzítése igen komoly jogsérelemhez vezethet.
Döbbenten állunk a kaotikus állapotok előtt. A jogszabály szövege 2020. október 14 -e óta – azaz, több, mint négy hónapja - ismert, így a munkáltatónak kellő ideje lett volna arra, hogy a változásokat nyomon kövesse és hogy a dolgozókkal a szükséges egyeztetéseket előzetesen lefolytassa.
Szakszervezetünk hisz abban, hogy a pandémia időszakában, amikor égető szükség van egészségügyi szakemberekre, felelőtlenség éppen azokat kitenni bizonytalanságnak, akikre az ország a legjobban számít.
A munkáltató megkövetelné a dolgozóktól, hogy a megállapodást azonnal írják alá. Ezt az elvárását azzal indokolja, hogy a munkáltatói jogkörgyakorlók ezzel a lépésükkel akarják elkerülni, hogy a dolgozók elfelejtsék visszahozni a szerződésüket. Döbbenetesnek találjuk ezt az érvelést: Minden magyar állampolgárnak jogában áll megfontolt döntést hozni, jogi segítséget igénybe venni, a szakszervezet képviseletéhez fordulni. Egyetlen személyt sem lehet egy komoly megfontolást, áttekintést igényló megállapodás azonnali aláírására kényszeríteni – különösen annak terhével, hogy az aláírás elmulasztása esetén megszűnik a jogviszonya.
Ahogy mi látjuk, a munkáltató a saját esetlen adminisztrációjának felelősségét most a szakszervezetre és a dolgozókra hárítja, figyelmen kívül hagyva, hogy az egészségügyi dolgozók jogviszonyának rendezettsége nemcsak a munkáltató, hanem az egész ország elemi érdeke. Szakszervezetünk – egyes egészségügyi munkáltatók állításával ellentétesen - segíti az átállással együtt járó teendőket, de ahhoz felelős szakszervezetként nem asszisztál, hogy rendezetlen, pontatlan adatoktól hemzsegő megállapodások mentén rendezzék azoknak a dolgozóknak a jogviszonyát, akikre most a legnagyobb szükség van.
A szakszervezet feladata a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeinek védelme, a jogszabályok és a józan felfogás szerint. Ha nem ezt teszi egy érdekképviselet, akkor jobban teszi, ha szégyenkezve levonul a színről és lehúzza a rolót.
A fenti problémák megfontolásából kerestük meg beadványunkkal a Magyar Orvosi Kamara, valamint a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökét, annak érdekében, hogy az új jogviszonyra való átállás határidejét az elégtelenül menedzselt szerződéskötések miatt elhalasszák.