A felkérésére a Vasutasok Szakszervezete az alábbi választ fogalmazza meg.
„Szakszervezetünknek érdeke, hogy a magyar közlekedésben és elsősorban a vasúti ágazatban, olyan infrastruktúra-, jármű-, és szolgáltatási fejlesztéseket hajtsanak végre, amelyek a vasúti szolgáltatásokat versenyképessé, a munkavégzés feltételeit biztonságosabbá, a munkakörülményeket pedig korszerűbbé teszik.”
A Vasutasok Szakszervezete Programja 2019-2023 című, a XIX. Kongresszuson frissen elfogadott dokumentumból idézett szöveg is bizonyíték arra, hogy érdekeltek vagyunk egy hatékony és ezáltal versenyképesen működő, egységes magyar vasútban.
Véleményünk szerint egy kihívásokra jól reagáló, költséghatékony struktúrával rendelkező, a munkavállalók számára hosszabb távon is átlátható munkáltatási feltételeket biztosító, az ügyfelek számára minőségi – ezáltal versenyképes – szolgáltatásokat nyújtani képes, összességében eredményes vállalat révén erősíthető a munkavállalók foglalkoztatási biztonsága. Rögtön hozzátesszük, hogy eredményesség alatt az (össz)társadalmi (személyszállítási és árufuvarozási) mobilizáció megteremtéséhez szükséges és ténylegesen megérkezett, indokolt állami szubvenciók mellett veszteséget nem termelő működést értünk.
Ezzel együtt abban is érdekeltek vagyunk, hogy erre vonatkozóan javaslatokat tegyünk, amelyeket érdemben aztán meg is vitatunk egy folyamatos és rendszeres párbeszéd során.
Az irány kijelölésében a vállalat vezetésének, vagy a tulajdonosnak óriási a felelőssége, amelyet – sokak számára úgy tűnik – most meg kíván osztani velünk. A „sokak” a szakszervezeti tagjaink, akik attól tartanak, hogy most olyan hatékonyságnövelő javaslatokat szükséges letennünk, amelyek úgy teremtenek bérintézkedésre fordítható forrásokat, hogy azoknak létszám csökkentő hatásai is lesznek.
A felelősséget nem kívánjuk átvenni, de az irányok megtalálásában a közös érdek miatt kívánunk segíteni, viszont a végrehajtás szintjén létszám csökkentő javaslatot nem fogunk tenni és nem is támogatunk ilyeneket. Azt is nyilvánvalóvá kívánjuk tenni, hogy a hatékonyságnövelést csakis a foglalkoztatás biztonsága mellett tudjuk támogatni, ugyanakkor a meglévő létszámproblémák kezelésére emberközpontú (emberarcú) digitalizációs megoldások keresését el tudjuk képzelni.
Az alábbiak a szolgáltatások versenyképesebbé tétele vonatkozásában segíthetnek, ezért javasoljuk, illetve támogatjuk:
- az integrált jegyrendszer bevezetését
- a közösségi közlekedés párhuzamosságainak tényleges megszüntetését
- a személyszállítási menetrendi kínálat növelését, regionális vasúti rendszerek szervezését
- a Ro-La fuvarozás feltételeinek újrateremtését
- az egyeskocsi fuvarozás támogatási rendszerének megteremtését.
Tudomásul kell venni, hogy a várt hatékonyságnövekedés érdekében a munkáltatónak és a tulajdonosnak először a zsebébe kell nyúlnia. Mindezt azért lesz(nek) kénytelen(ek) megtenni az eddigieknél jóval nagyobb mértékben, mert a vasút állapota – ezért beszélünk ilyen szinten és körben is róla – nem felel meg a mai kor itthon elvárt színvonalának sem.
A vasutassá válás feltételeinek könnyebbé tétele érdekében javasoljuk:
- az utasítások régóta javasolt és várt korszerűsítését
- a hatósági vizsgáztatás rendszerének átvizsgálását.
A forgalmi és műszaki utasítások szövegezésének modernizálása (a mai fiatalok által könnyebben megtanulható szövegezése) mellett szükséges átalakítani azt is, hogy a tananyagot csak abban a mértékben kelljen megtanulni és utána megújítani (időszakos vizsga), amely az adott munkakörben és ezzel együtt adott munkahelyen is feltétlenül szükséges. Ezzel a képzési időt és annak költségeit lehet – akár jelentősen is – csökkenteni.
Amíg más vállalatoknál a (köz)oktatásban megszerzett képzettségek, végzettségek elegendőek egy munkakör „azonnali” és folyamatos betöltéséhez, addig a vasutasok azt tapasztalják, hogy egyes munkakörök betöltéséhez szükséges tudás megszerzéséhez – majd fenntartásának folyamatos, rendszeres bizonyításához – teljesítendő erőfeszítéseket a rendszer nem honorálja megfelelőképpen.
Meggyőződésünk, hogy javítani tudna a hatékonyságon, ha a MÁV START-nál már bevezetett többlet képesítésen alapuló ösztönző rendszer analóg módon kiterjesztésre kerülhetne a MÁV Csoport többi vállalatánál is.
Jelentős munkában tartó, táppénz csökkentő, veszteségidő csökkentő, hatékonyságnövelő hatása lehet a 60 éven felüli munkavállalók fokozott figyelemmel történő foglalkoztatásának. Az évtizedek óta felhalmozott tudásuk és gyakorlatuk minél jobb felhasználása, illetve az egészségük óvása érdekében különös körültekintéssel kell eljárni, pl. személyre szabott kockázatértékeléssel, eltérő, rájuk szabott munkakörnyezet, munkaidő-beosztás kialakításával.
Volna mit javítani a hatékonyságon a különböző projektek, átszervezések megvalósítása és utánkövetése során is. A FOR, GEN fejlesztések évek óta nem vezetnek sikerre. Ezen kívül klasszikus példa egy hétköznapi izzó csere időbeli hosszának és pénzbeli értékének valószerűtlen mértéke.
Ma sok, vagy majdnem minden esetben olyan külső vállalkozók végzik el a vasúti építési munkák kivitelezését, amelyek valójában nem, de „tulajdonosi hátterüknél fogva mégis” tökéletes munkát végeznek. Ez abban mutatkozik meg, hogy a vasút szakemberei ezektől a cégektől hiányosan elvégzett munkákat is kénytelenek átvenni. Ezeknek a helyreállítása, kiigazítása a MÁV költségeire történik meg, szintén jelentősen rontva a hatékonyságot.
A vasút egy vállalat, jelenleg egy vállalatcsoport. Ennek megfelelően egységesen korszerű munkahelyek, munkafeltételek megteremtése szükséges. Ma minden felújítás, beruházás más-más tervek alapján készül el. A NIF-es beruházások, a vasúton kívül elkészített tervek sok esetben nem felelnek meg a vasutas szakemberek elvárásainak, legyen szó akár az üzemeltetési, szakmai (technológiai), akár a munkakörülményeket érintő területekről. Ez utóbbi esetben kifejezetten problémás a munkavédelmi érdekképviselet számára, hogy a kivitelezés során évekkel korábban jóváhagyott tervek véleményezésére és ezáltal az esetlegesen szükségessé váló módosítására sincsen semmilyen – egyébként jogszabályban rögzített – lehetőségük. Mindezek miatt további integrációt javaslunk a vállalatcsoporton belül, valamint a NIF és a VPE tevékenységeinek vonatkozásában egyaránt.
Úgy gondoljuk, hogy a MÁV Csoport működési feltételein, keretein javíthatna az is, ha végre megszületne az alágazat valamennyi vállalatát megfelelőképpen „kordában tartó” alágazati kollektív szerződés. Ha a munkajogi szabályok hierarchiájában feljebb lépünk, akkor pedig azt kell mondanunk, hogy a vasutasság hangulatán, ezáltal hatékonyságán javítana, ha megszűnhetnének a köztulajdonban álló munkáltatókra vonatkozó hátrányos megkülönböztetések a Munka Törvénykönyvében. Ugyanígy jelentős „well-being”, ezzel együtt hatékonysági javulást érnénk el az egyes vasúti utazási kedvezményekről szóló 57/2009. (X. 20.) KHEM rendelet végleges rendezésével.
Jogalkotási folyamatot érintő javaslatunk egy a munkáltatóval közös gondolkodás elindítása az ún. KSZ kötési díj jövőbeni alkalmazásáról.