November 18-19-én Sopron adott otthont a Vasútiszállítási Alágazati Párbeszéd Bizottság (VÁPB) szakmai konferenciájának, amelynek témája a vasúti modernizáció és liberalizáció foglalkoztatásra gyakorolt hatása volt.
A konferencián a VÁPB munkáltatói és munkavállalói oldalának tagjai, valamint meghívott vendégek vettek részt. Sajnos, a kormányzat részéről meghívott Dr. Mosóczi László államtitkár nem tudott eleget tenni a felkérésnek.
Szakszervezetünk képviseletében Meleg János elnök, egyben a VÁPB munkavállalói oldalának soros elnöke, Zlati Róbert érdekvédelmi alelnök, Horváth Csaba szervezetpolitikai alelnök, Képesné Szabó Ildikó és Komiljovics Máté szakértők vettek részt a rendezvényen.
Az első nap - egy ún. „liberalizációs modul keretében” - szakmai előadásokkal telt el, amely eseménysorozatot Harasztovics Tímea, a GYSEV Zrt. HR Igazgatója nyitott meg. A megnyitó után megtörtént a munkavállalói oldal soros elnökségének átadása is, így az elkövetkező ciklusban a VDSZSZ Szolidaritást a Vasutasok Szakszervezete váltja fel.
Az előadások során a magyar előadók mellett a cseh vasutas szakszervezet elnöki tanácsadója és a szlovák vonatirányítói szakszervezet képviselője mutatta be a vasúti liberalizációval kapcsolatos kihívásokat, problémákat, illetve jövőbeni tennivalókat.
Az egyik legfontosabb előadást a MÁV-START Zrt. képviselőjének prezentációja jelentette, hiszen 2024-től Magyarországon is elkerülhetetlenül megnyílik a vasúti személyszállítási piac. Ennek megfelelően, Dr. Tóth-Maros Dániel, a MÁV-START értékesítési szakértője a személyszállítási liberalizáció kapcsán felmerülő kihívásokról és feladatokról beszélt a résztvevőknek:
Magyarországon jelenleg három szolgáltató látja el a vasúti személyszállítási feladatokat közszolgáltatási szerződés alapján: a MÁV-START Zrt., a GYSEV Zrt. és a MÁV-HÉV Zrt. A három vállalat különálló közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik és mindhárom 2023. végéig hatályos. Ez azt is jelenti, hogy a személyszállítási piacnyitás 2024-ben fog megtörténni, amelynek egyik legfontosabb jellemzője az lesz, hogy a közszolgáltatási szerződés megkötését, odaítélését egy, a korábbitól teljesen eltérő környezet-, és feltételrendszer fogja meghatározni. Így 2024-től a közszolgáltatást kizárólag versenytárgyalás keretében lehet csak elnyerni. Ez persze nem csak a piac szempontjából jelent majd komoly változásokat, hanem a vasutas munkavállalók tekintetében is, hiszen új belépő vállalkozásokkal, új vállalati kultúrával, új technológiával találják szembe magukat.. A MÁV-START Zrt. a legfontosabb feladatai között tartja számon a szolgáltatások, az értékesítési csatornák, a távolsági gerinchálózat fejlesztését. Ezeken belül különösen: a gördülőállomány korszerűsítését, a menetrendszerűség folyamatos javítását, a járműpark további fejlesztését, a gyors és korszerű utastájékoztatás kialakítását, az igény vezérelte menetrendet, a busz-vasút párhuzamosságok felszámolását. Folyamatosan figyelemmel kísérik a piaci környezetet, így az előadó a rövid távon megvalósítást kívánó teendők közül az online nemzetközi jegyvásárlás fejlesztését (Flixbus, Wizzair online rendszerével egy szinten), a dinamikus és versenyképes árazást, az intenzív marketinget, az utastájékoztatás javítását, a fedélzeti szolgáltatások színvonalának markáns fejlesztését emelte ki. A hosszabb távú célok közül a társadalmi felelősségvállalás erősítése, valamint a Zöld vasút kap fő szerepet.
Az ezt követő előadások szinte kivétel nélkül a határon átnyúló foglalkoztatás problémáira, a szakképzett munkaerő-hiányra, az utánpótlási lehetőségek drasztikus csökkenésére, a képzések körüli anomáliákra, illetve a szociális dömpingre hívták fel a figyelmet.
A cseh és szlovák kollégáktól megtudhattuk, hogy a piacnyitással nagyon sok magán vasútvállalat jelent meg náluk, azonban az általuk kínált szolgáltatások, valamint a foglalkoztatási körülmények messze elmaradnak a korábban megszokott, állami vasút által nyújtottaktól. Ugyanakkor tény, hogy a versenyszférában betöltött helyüknek, szerepüknek köszönhetően jóval magasabb bért tudnak kínálni a vasutasoknak, mint az állami vállalatok. Érdekesség, hogy pl. Csehországban 104 vasútvállalat van a piacon, és van köztük olyan, amelyik nyíltan hirdeti, hogy (egyszeri) 770 Eurót fizet annak a munkavállalónak, aki kilép a szakszervezetből. A hallottak alapján arra készülhetünk, hogy sok nehézséggel kell majd megküzdenie mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak. Ettől függetlenül, az előttünk álló folyamatok jól is jöhetnek, hiszen a felértékelődhet a szociális biztonság, a stabil és jogkövető munkáltatás, valamint a rendezett munkaügyi kapcsolatok és a kollektív szerződések szerepe, amely komoly kihatással lehet a munkavállalók megtartására, illetve az utánpótlás helyzetének javulására.
A napot a VÁPB munkavállalói oldala soros elnökségének hivatalos átadása, ezt követően pedig Meleg János elnök összefoglalója zárta.
A rendezvény másnap Bécsben, az ÖBB Infrastruktúra üzem-és forgalom irányítási központjában tett látogatással folytatódott.
Itt élőben megtapasztalhattuk, hogy milyen egy igazi európai, 21. századi munkakörnyezet és vegyes irigységgel hallgattuk, hogy az osztrákok saját fejlesztésű ARAMIS (Fejlett vasúti automatizálás menedzsment információs alkalmazás) rendszere az egész hálózaton lehetővé teszi a vonat valós idejű nyomon követését a vasúttársaságok és az infrastruktúra-kezelők (irányítók) számára. Az ARAMIS által, a központban megjelenő információk azonnal megjelennek a rádióban, illetve az utastájékoztatási rendszerekben, így a vonatkésések, műszakihibák, balesetek minimális fennakadást okoznak a menetrendben. Az új generáció elvárásaira tekintettel külön munkavállalókat foglalkoztatnak a „social media” kezelésére (Facebook, Instagram, Twitter, stb.) és szerződésben állnak az egyik legnagyobb bécsi rádióállomással is. A vállalat képviselője elmondta azt is, hogy a magánvasutak alkalmazottjai is ott dolgoznak velük egy helyen, ugyanakkor hozzátette, hogy a személyszállítás nem olyan jó üzlet, mint az árufuvarozás. Ennek egyik legfőbb oka a képzett szakemberek hiánya, a nagyon magas fenntartási költségek, illetve az, hogy e költségeket nem lehet az utasokra terhelni, ugyanis azzal kiszorulnának a versenyből. Megtudhattuk azt is, hogy az ÖBB-nél az elkövetkező néhány évben tízezer munkavállaló megy nyugdíjba, így a közeljövőben nagyon sok fejlesztést fordítanak majd munkaerő-toborzásra, képzésre, valamint a meglévő szakemberek megtartására. A kétnapos rendezvény programjában szerepelt még a bécsi Hauptbahnhof és egy konténer terminál megtekintése.
Összegezve elmondhatjuk, hogy a vasúti szektor mindenhol ugyanazokkal a gondokkal küzd, amelyet súlyosbít az EU-n belüli szabad munkaerő-vándorlás is. Láthattuk, hogy nagyon sok tennivaló áll előttünk, amit a munkáltatói és munkavállalói oldalnak közösen kell megtennie. A MÁV Zrt. humánerőforrás vezérigazgató-helyettese, Dorozsmai Éva elkerülhetetlennek ítélte az alágazati kollektív szerződés megkötését, amely reményeink szerint most már hamarosan megvalósul.
