2019. 10. 09. 13:26

Tájékoztató

A nyugdíjak és a bérek 2019. évi emeléséről, az infláció alakulásáról. Az ősz folyamán várható nyugdíjasokat érintő intézkedésekről

Mint ismeretes, 2010 előtt hazánkban a nyugdíjak emelésének módszere  vegyes indexálás alapján történt, ez alapján egyenlő arányban vették figyelembe az infláció és a bérek alakulását. Ez a módszer biztosította, hogy a „keresők” és a nyugdíjasok életlehetősége, életminősége ne szakadjanak el nagyon egymástól. 2008-ban bekövetkezett gazdasági válság hatására megváltozott e számítási módszer, infláció követő és ha a gazdaság GDP növekedése 3,5%-ot meghaladja akkor százalékos mértékben a béreket is figyelembe vették volna. 2010-ben kormányváltás következett, ezt az utóbbi törvényt módosították, így már csak kizárólagosan az infláció mértéke határozza meg a nyugdíjak éves emelkedését.

 A fentiek alapján az infláció jelentősen befolyásolja a nyugdíjasok jövedelmét, ezért egy kicsit részletesebben foglalkozunk vele.

Az infláció kifejezi, hogy milyen ütemben értéktelenedik el egy adott pénznem. Méréséhez a KSH összeállít  fogyasztói kosarat különböző termékekből és szolgáltatásokból, amik az átlagos magyar háztartások fogyasztását reprezentálják. „ Az árváltozások mérése a termékek és szolgáltatások célszerűen megválasztott reprezentánsaiból összeállított fogyasztói kosár alapján történik, hónapról hónapra figyelemmel kísérve az árváltozásokat”  (KSH módszertan alapján) Több fogyasztó kosár készül, egy általános és egy nyugdíjas is.

„A fogyasztási kiadások megoszlása” (KSH)

(%)

 

Főcsoportok

A fogyasztóiár-indexben

A nyugdíjasokra vonatkozó
fogyasztóiár-indexben

Élelmiszerek

25,409

27,546

Szeszes italok, dohányáruk

9,811

8,559

Ruházkodási cikkek

3,805

2,228

Tartós fogyasztási cikkek

7,241

4,875

Háztartási energia

7,557

10,161

Egyéb cikkek, üzemanyagoka)

18,474

19,228

Szolgáltatások

27,703

27,403

Összesen

100,000

100,000

 

a) A gyógyszerek és gyógyáruk ebbe a csoportba tartoznak.

A nyugdíjasok szempontjából a gyógyszerek, gyógyáruk részaránya a fogyasztóiár-indexben 2,9%, míg a nyugdíjasok kiadási szerkezetében 6,2%.”

Látható, hogy a nyugdíjasok fogyasztói kosara eltérő súlyokat tartalmaz, mint a szélesebb értelemben számított kosár, mégis ha a 2019.évi adatokat megnézzük kiegyenlítődnek a számok.

 

Inflációs adatok 2019. január -  augusztus hónapban a következők voltak:

Hónap

Általános fogyasztóiár-index

%

Nyugdíjasok fogyasztóiár-index %

Január

2,7

2,7

Február

3,7

3,2

Március

3,7

3,6

Április

3,9

3,7

Május

3,8

3,8

Június

3,4

3,5

Július

3,3

3,5

Augusztus

3,4

3,4

Összesen:

3,4

3,4

Nyilvánvaló, hogy a tapasztalt és a KSH által becsült/mért infláció egymástól erősen eltér, a nyugdíjasok nem tekinthetők tipikus fogyasztóknak.

KSH adatai alapján 12 hónap alatt, 2018. júliushoz viszonyítva:

Az élelmiszerek ára 6,0%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 19,2, a sertéshúsé 12,7, a liszté 10,1, a péksüteményeké 8,6, a kenyéré 8,4%-kal magasabb, a tejé 5,4%-kal alacsonyabb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,5, ezen belül a dohányáruké 12,4%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 2,8%-kal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 9,8%-kal nőtt. A járműüzemanyagok ára 2,4%-kal csökkent. Pont abban a termékkörben - az élelmiszereknél - tapasztalni jelentősebb áremelkedést, amelyek az idősek fogyasztásában nagyobb arányt tesznek ki.

A KSH 2019-ben helyesen állapította meg a következőket: „Mint ismeretes, minél szegényebb egy háztartás, annál nagyobb arányú fogyasztásának szerkezetében az élelmiszerre és lakásfenntartásra fordított ráfordítás, és annál kevesebb szabadon elkölthető jövedelem áll ezek kiegyenlítése után rendelkezésre. A szegényebb háztartások erősebb árváltozási hatásnak vannak kitéve. Magyarországon az infláció mögötti áralakulások a szegényebb társadalmi csoportokat rosszabb helyzetbe hozzák.”

Az Államkincstár adatai alapján a 2.021.864 fő nyugdíjas jövedelmi megoszlását az 1.sz. melléklet táblázata mutatja be, amely alapján látható, hogy országos szinten a nyugdíjasok jelentős részének jövedelme az 50.000 – 149.999Ft. között van, ez bizony nagyon szerény megélhetést biztosít.

Az átlagnyugdíj és az átlagbérek adatait érdemes összevetni.

2019.évi adatok alapján a nyugdíj 1 főre jutó átlagos havi összege 2019-ben 138.591 Ft. KSH 2019.01-07 havi adatai alapján kedvezmények nélkül számított 1 főre jutó nettó átlagos kereset 241.100Ft. Láthatóan nagy a különbség, az átlagnyugdíj az átlagkerest 58,1 százaléka.

A fenti adatok is alátámasztják

Vegyes indexálás mellett a korábban hivatkozott átlagnyugdíj mértéke helyett legalább 155 000 forint körüli összeg lenne havonta.

Dr. Belyó Pál számításai alapján svájci indexálással  a nyugdíjak pld. 2016-ban 4,1 százalékkal, 2017-ben 7,65 százalékkal 2018-ban 7,05 százalékkal, 2019-ben pedig 5,43 százalékkal emelkedtek volna, amely már jelentősebben emelte volna a nyugdíjak vásárló értékét.

2010-től ha összehasonlítjuk az infláció, a nettó átlag kereset növekedését és a nyugdíjak emelését tapasztalható, hogy a keresetek dupla százalékban emelkedtek mint a nyugdíjak. 2.sz. melléklet 

A fentiek alapján  igazolva láthatjuk, hogy a nyugdíjak vásárlóérték megőrzése, vagyis csak infláció figyelembe vétele, nem jelent életszínvonal emelkedést, csupán azt jelenti, hogy a nyugdíjas a 2010-es év színvonalán folytathatja tovább az életét. így a nyugdíjak látszólag nem változnak, a valóságban azonban jócskán lemaradnak a bérek és a GDP növekedése mögött – tehát gyakorlatilag mégis csökkennek.

Az is megállapítható, hogy munkabérek, nyugdíjak, infláció alakulása mennyire összefügg, jelentős mértékű az egymásra gyakorolt hatásuk, ezért a nyugdíjak éves emelésénél a jelenlegi módszer helyett figyelembe kellene venni a munkabérek emelkedését is, vagyis vissza kellene térni a vegyes indexálás módszerére. A nyugdíjas fogyasztói kosár összetételén is változtatni kellene, hogy reálisabban tudja tükrözni a nyugdíjasok sajátos fogyasztási szokásait.

Várható intézkedések

Az érvényben lévő nyugdíjtörvény alapján a nyugdíjakat minden év január hónapban, az emelés évére, a központi költségvetésről szóló törvényben tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni, így 2019. január hónaptól 2,7%-kal nőttek a nyugdíjak.

Tapasztaljuk, hogy augusztus hónap folyamán a média egyre többet foglalkozott az infláció alakulásával, annak hatásaival. Egyik oka, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (nyugdíjtörvény, Tny.) meghatározza „nyugdíjemelésnél a nyugdíjasok fogyasztói ár növekedésének - a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott - várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét.” Ezt nevezzük nyugdíjkorrekciónak.

A KSH szeptember 10-én közzétett inflációs adata alapján nyugdíjkorrekcióra lesz szükség, amely 0,7 százalék. Ebben az évben is a nyugdíjasok utólag kapják meg azt amit ők az év folyamán az állami költségvetésnek megelőlegeztek.

2009. július 1-től megszűnt a 13. havi nyugdíj, de az a korábbiakkal ellentétben és mértékben nem épült be a havi ellátásba, hanem helyette bevezették a nagyon szigorú és vagylagos feltételekhez kötött nyugdíjprémium intézményét. A 13. havi nyugdíj megvonásából 2010 és 2017 évek között összesen több mint 2000 milliárd forintot „takarítottak meg”, vagyis a nyugdíjasok ennyivel járultak hozzá az állami költségvetés összegéhez.

A Bajnai kormány szabályozását nyolc év után 2017-ben úgy próbálták ki, hogy a nyugdíjprémium képletét nem korrigálták. A törvény születésének évében a 80 ezer Ft. volt az átlagnyugdíj, 2019-ben pedig 138.591Ft. így csak részben igazodik a nyugdíjak összegéhez: 80 ezer forint alatt igazodik, míg 80 ezer forint fölött azonos összeget, jelent,  A nyugdíjprémium kifizetése 2017. évben 24 milliárd forint volt, majd ezt követően 2018-ban is volt kifizetés, költsége 30 milliárd forint volt. A megtakarítás több mint 2000 Ft.           

milliárdjából kivonjuk a kifizetett prémiumuk összegét egyértelművé válik, hogy a nyugdíjasokon az állami költségvetés igen sokat spórolt.

Még nem jelentek meg a kormányrendeletek sem a nyugdíjkorrekcióval, sem a prémiummal kapcsolatosan, annyit tudunk, hogy  a nyugdíjprémium átlagos összege 20 160 forint, a nyugdíj-kiegészítésé pedig 11 ezer forint lesz idén, a pénzt novemberben egy összegben kapják meg a nyugdíjasok – közölte Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Országházban, az Idősek Tanácsa ülésén.  

A nyugdíprémium és a nyugdíjkiegészítés törvényi kötelezettség, nem a kormány jóságán múlik, még csak nem is ők találták ki, hanem az előző kormány foglalta törvénybe.

Van már konkrét rendelet mégpedig 202/2019.(VIII.23.) Korm. rendelet a nyugellátásokban és egyes más ellátásokban részesülő személyek részére juttatandó rezsiutalványról. Ennek értelmében kormányunk egyszeri 3×3000 Ft értékű rezsiutalványt biztosít. Erről az intézkedésről megállapítható, hogy a nyugdíjasok részére megalázó, ( csak gondoljunk a megtakarított összegekre) nem átgondolt, gyakorlati kivitelezése ( beváltása) körülményes.

Összegezve megállapítható, hogy a nyugdíjasoknak adott kiegészítő juttatások minden alkalommal politikai célokat szolgáltak, főleg szavazatok vásárlása érdekében. A 13. havi nyugdíj elvételével több mint 2000 milliárd Ft-ot takarított meg az államháztartás, és a megtakarítás töredék részét kapták vissza azok az emberek, akiket a Kormányrendeletben így méltatnak „E rendelet célja annak biztosítása, hogy az évtizedeken át tartó és az ország gyarapodását szolgáló munkájuk elismeréseként a nyugdíjasok is részesülhessenek a magyar állampolgárok közös erőfeszítésének köszönhetően erősödő magyar gazdaság eredményeiből.”

Talán mi nyugdíjasok nem jól látjuk saját helyzetünket? Egy kormányzati politikus kijelentése szerint „mára már eljutottunk odáig, hogy a nyugdíjból is tisztességesen meg tudnak élni a magyar nyugdíjasok, ha azt jól osztják be és nem költekeznek feleslegesen.”

 

Szeged 2019.október 3.

                                                           

                                                                        VSZ ONYSZ Nyugdíj biztosítási Bizottság

Az oldal cookie-kat használ, hogy minél több hasznos funkciót biztosítson a látogatóknak.