2022. június 15-i hatállyal távozik a MÁV-VOLÁN-csoport elnök-vezérigazgatója. Homolya Róbert 2018 óta vezette az ország legtöbb munkavállalót foglalkoztató vállalatát. Utódlásáról a későbbiekben születik döntés – olvasható a Technológiai és Ipari Minisztérium közleményében.
A döntésben feltehetően közrejátszik, hogy az új kormány létrejöttével megalakult a Technológiai és Ipari Minisztériumhoz (TIM) tartozó Nemzeti Közlekedési Központ (NKK). Ennek feladata „a MÁV–Volán-csoport, a GYSEV és más szolgáltatók közszolgáltatásainak megrendelése az állam nevében, valamint a közösségi közlekedési menetrendek összehangolása, a tarifarendszerek egységesítése és az utasok még színvonalasabb kiszolgálása”.
A jövőben a kötöttpályás fejlesztések stratégiai tervezése is az NKK-hoz tartozik, amely a beruházások megvalósításában az Építési és Beruházási Minisztérium szakmai partnere lesz. A társaságot átmenetileg a szakterületi államtitkár, Vitézy Dávid vezeti, az új vezérigazgatót egy hónapon belül kinevezik – jelezte a minisztérium. Homolyát érdemei elismerésével engedték útjára. Mint fogalmaztak, Homolya Róbert irányítása alatt a járványhelyzetben is megbízhatóan működött a vasúti közlekedés. Vezetésével indult el a VOLÁNBUSZ MÁV-csoportba integrálása és számos jelentős fejlesztés, köztük a Nyugati pályaudvar rég esedékes felújítása.
Ezért is meglepő a gyors eltávolítás, ami azért feltűnő, mert még az utódjáról sem volt idő gondoskodni. A történtek valószínűleg magát Homolya Róberet is váratlanul érhették. Legalábbis ezt feltételezi a dolgozói érdekképviselet vezetőjének információja, aki még a leváltás bejelentése előtt pár nappal találkozott a volt vezérigazgatóval és a jövőbeni tervekről diskuráltak.
Mint Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének vezetője a Hírklikknek elmondta, a konkrét okokat természetesen nem ismerik, a vezérigazgatóval nem beszéltek a leváltása óta. „Váratlan volt a bejelentés.” Hozzátette, találgatásokba semmiképpen nem bocsátkozna, a döntésnek ezer oka lehet, „a MÁV vezérigazgatójának lenni sosem csak szakmai, hanem politikai állás is egyben.” A leváltás meglepetésként érte, főként, hogy „két nappal ezelőtt egy nyugdíjpénztári közgyűlésen beszélgettünk, akkor még a tervekről beszélt, hogy milyen irányba kell folytatni a munkát.”
Arra a kérdésre, hogy Homolya Róbert szakmai tevékenysége feltételezte, sejttette-e a bukás közeledését, egyértelműen nemleges volt a válasza. Azt természetesen nem tartotta kizártnak, hogy az új minisztérium új koncepciót és új terveket vár el a cégtől, amelyekben már nem látják a volt vezető szerepét.
Személyes véleménye szerint az elmúlt években elindult egy olyan fejlesztési irány, ami a digitalizációs korszak felé is hatott. „Történt mindez a pályaépítésben, a kocsi- és mozdonybeszerzésben, a felfejlesztések a jegyautomatáktól kezdve, az okos készülékeken keresztül, az internetes jegyrendelésig. A mostani leváltásnak visszamenőlegesen lehet egy olyan hatása, hogy mindez megtorpan. Amennyiben nem ez az irány folytatódik akár gazdasági oldalról, ha a megfelelő pénzügyi források nem lesznek biztosítva, akkor az egy nagy visszaesést jelentene a vasút életében.”
Hozzátette, hogy az eredeti cél a MÁV és a Volán összevonásával az volt, hogy csökkentsék, megszüntessék a párhuzamos közlekedés finanszírozását. „De hiába történt meg például a Budapest-Székesfehérvár vonal átépítése, a fehérvári polgármester politikai közbenjárása következtében nyilván majdnem ugyanannyi busz közlekedik Budapest és Székesfehérvár között, mint annak előtte.” Ennek pedig nem kellene így lennie.
„A kormány feltehetően azt várta el, hogy legyen egy csökkentés a költségvetés számaiban. Ez pedig nem történt meg és talán azért, mert a politikai irányból ható lobbi-tevékenységek erősebbek voltak. Szakszervezeti vezetőként azt tudom tényként megállapítani, hogy abban az irányban, amit tőle elvártak, hogy integrálja a Volánt és a vasutat, ebben ez a párhuzamos közlekedés nem szűnt meg. S lehet, hogy ez most sokkal többe kerül, mint az integráció előtti folyamat.”
Arról viszont, hogy mindez mennyiben lesz hatékony egy új vezetés által, csak akkor érdemes beszélni, ha érdemi változás történik.
Az tény, hogy Vitézy Dávid a Tarlós-érában bár nem súrlódásmentesen, de energikusan tevékenykedett a budapesti közlekedés korszerűsítésében. Arra a felvetésre, hogy ezt mennyiben tudja érvényesíteni a vasúti szakma területén, a VSZ-vezető szerint az a kérdés, hogy milyen feladatot kap. „Függ attól az átfogó közlekedéspolitikától, ami ma nincs Magyarországon, függ attól, hogy erre mit találnak ki, és mennyi pénzt kap a megvalósításához. Amennyiben a mostani gazdasági helyzetben nem kap elegendő forrást a tervek megvalósítására Vitézy Dávid vagy a leendő, egyelőre ismeretlen személyű MÁV-VOLÁN vezérigazgató, akkor azt kell mondjam, nem biztos, hogy sikeres lesz a pályája” – nyilatkozta a Hírklikk megkeresésére Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke.
Cikk megjelent: hirklikk.hu