A Vasutasok Szakszervezete olyan „gyűjtő” szakszervezet, amely magába tömöríti a MÁV Csoport, a Rail Cargo Hungaria Zrt., a GYSEV és más vasutak, valamint a vasúti tevékenységet végző gazdasági társaságok, vasutasok egészségügyi szolgáltatásait végző és még számos a vasúttal összefüggő feladatokat ellátó intézmény és vállalkozás legkülönbözőbb foglalkozású és beosztású dolgozóinak többségét, valamint az ezektől a cégektől nyugdíjba vonultakat.
„Általános vasúti munkás egyesület alakítandó”
A vasutasok szerveződésének az első hivatalos, írásos nyoma 1857 februárjára tehető, amikor is a pesti vasúti műhelymunkások betegsegélyező- és temetkezési egyletük engedélyezését kérték. És meg is kapták. A mozdonyvezetők valamivel később, az 1890-es évek elején tettek kísérletet saját szakegyletük megszervezésére. Ebből, valamint a korabeli leírásokból is kiderül, hogy a vasutasok kezdetben a szakmai szervezkedés hagyományos útját járták, nem tudtak országos szervezetté válni.
Az első nagy áttörést 1896. szeptember 20-ára teszik a krónikások, akik szerint a budapesti vasúti munkások először a Baron-féle vendéglőben összegyűlve keményen bírálták a vasútnál uralkodó viszonyokat, és szervezkedésre szólították fel társaikat. Ekkor már határozatot is hoztak Klaus Antal indítványára –, miszerint az „Általános vasúti munkás egyesület alakítandó!”. Alig néhány évvel később, 1903.július 26-án Budapesten megtartották az első országos gyűlést, amelyen több ezer vasutas találkozott. Ekkor már a követeléseiket is megfogalmazták, pontokba szedték:
- Kétévi szolgálat után kinevezést vagy véglegesítés!
- 25 évi szolgálat után teljes nyugdíjat!
- Kötelező balesetbiztosítást!
- Teljes vasárnapi munkaszünetet (a forgalomnál minden második vasárnap legyen szabad)!
- Maximum 10 órás munkaidőt!
- Évenként 8 nap szabadságot!
- A fegyelmi tárgyalásokra hívják meg a szakmabeli munkások megbízottját is!
Az első és azóta is létező újság
A Vasutasok Szakszervezetének a lapja, a máig rendszeresen megjelenő Magyar Vasutas első száma 1904. április 15-én jött ki a nyomdából. Az újság előfizetői néhány szolgáltatást is kaptak a szakszervezettől. Ilyen volt például a „megrendszabályozottak” pénzsegélye, díjtalan munkaközvetítést, jogi tanács, ingyenes jogsegély, baleseti segélyt. Ezeket a szakszervezeti juttatásokat azóta is őrzi és szolgáltatásként biztosítja a VSZ, igaz, nem a lap előfizetői kaphatják – hiszen az újság azóta ingyenes lett -, hanem mindenki, aki tagja a szakszervezetnek.
Az első országos sztrájk – és a megtorlás
A második országos nagygyűlést 1904. április 20-ára ismét összehívták, ám a megtartását nem engedélyezte a rendőrség, a MÁV pedig megtiltotta a szolgálati helyek elhagyását. Ezért – is – a nagygyűlést megelőző napon, április 19-én a Rákosrendezőn gyülekező vasutasok 20.14-kor spontán megállították az Érsekújvárról érkező személyvonatot. Ezzel elkezdődött az első országos sztrájk hazánkban. „Az egész ország üdvözli a vasutasokat, mint a kormányzati önkény, zsarnokság uralmának megdöntőit!” – lehetett olvasni egyebek között a Magyar Vasutasban is. Az országos sztrájk kirobbanását követően, három nap múlva a király április 22-én aláírta a katonaköteles vasutasok bevonultatásáról szóló parancsot. A katonaruhába bújtatott vasutasok munkába álltak, de csak napok múlva indult meg a közlekedés. Hivatali kötelesség megtagadásának bűntette címén 1600 vasúti alkalmazott ellen emeltek vádat, és indítottak büntetőeljárást.
Az első legális országos vasutas szervezet
A Vasúti Munkások Országos Szövetségének a megalakulása – 1905. november 12. – jelzi, hogy a vasutasok nem hagyták magukat megfélemlíteni, a szervezkedéstől eltántorítani. Ebben az időszakban csak a Magyar Vasutas előfizetőit tekintették szervezett tagnak. Az akkori hatalmi erőviszonyokat jól tükrözi, hogy a VMOSZ alapszabályát csak 1906. április 6-án hagyta jóvá a kereskedelmi miniszter. Ezzel létrejött az első legális, országos vasutas szakszervezet.
Tizenkét évvel később, 1918. november 24-én megalakult a Magyarországi Vasutasok Szövetsége (MVSZ), amelyet aztán 1920. július 29-én fel is oszlattak. Ezt a szervezetet a Bethlen-Peyer paktum alapján – „A föloszlatott vagy fölfüggesztett szakszervezetek közül a közalkalmazottak, vasutasok és a postások szakszervezetei vissza nem állíthatók” – többé nem lehetett újraéleszteni, így a vasutasok csak egyéb szakmák szervezetein belül, illetve a Magyarországi Szociáldemokrata Pártban (MSZDP) szervezkedhettek.
A Magyar Vasutasok Országos Szabad Szakszervezete a front elvonulása után szinte azonnal, 1945. április 22-én alakult meg, s május 15-én csatlakoztak hozzájuk a hajósok is. Így lett a szervezet neve Magyar Vasutasok és Hajósok Országos Szabad Szakszervezete. Ekkor megkezdődött a szakszervezetek hagyományos szerepének átértelmezése, a Magyar Kommunista Párt (MKP) térhódítása, s a régi szakszervezeti vezetők eltávolítása.
A Vasutasok Szakszervezete, a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) elnökségének döntése alapján 1950. december 15-étől működik mai nevén. Az állampárt időszakában a vasúti szállítási tervek teljesítésének segítése, a kocsiforduló csökkentésének biztosítása, a munkafegyelem megszilárdítása, valamint a munkaverseny szervezése is a feladatai közé tartozott. A VSZ azóta számtalan eredménnyel is dicsekedhet. Ilyen például az 1968 óta évente rendszeresen megkötött kollektív szerződés, amely a munkavállalókra vonatkozó legtöbb szabályt, a szociális juttatások fajtáit és mértékét is tartalmazza.
Struktúraváltás törvényi hatásra
Az egyesülési jogról szóló 1989.évi törvény alapvetően megváltoztatta a vasúti szakszervezeti struktúrát: felbomlik a monolitikus szakszervezeti modell, és egy atomizálódott állapot alakul, amelyben a szakszervezetek egymással versengenek. Az állapotokat jól jellemzi, hogy nagy gyorsasággal 17 vasutas szakszervezet alakul, s 1989. december 20.-án a VSZ Mozdonyvezető Tagozat szervezésében megkezdődik az első újkori vasutas sztrájk.
A VSZ helye a mozgalomban ma
A Vasutasok Szakszervezete a magyar szakszervezeti mozgalom meghatározó tagjaként tagja a Magyar Szakszervezeti Szövetségnek (MASZSZ), valamint az Európai Közlekedési Dolgozók Szövetségének (ETF).