A tetőn áttörő, vödrökbe csepegő csapadékvíz zaja zavart egy egészen kicsit. Persze a VSZ elnökét és a Gépészeti Intézőbizottság titkárát azért nem annyira: az orgánumuk sikeresen megküzdött ezzel a problémával. (A kollégák itták… minden szavukat.) Ez a vízi zene csak az étkezőben volt élvezhető… nem úgy, mint a beázás, mert az volt mindenütt. Csakhogy másutt elnyomta a munka zaja. Pedig a műhelyben már a vödör is kevés volt, már egy-egy 200 literes vashordó is megtelt néhány helyen, amelyekbe a dolgozók által létrehozott belső vízelvezető rendszer szállította a tetőn átjutó csapadékvizet (halk köszönet a rómaiaknak a vízvezetékért). A vödrös „gyűjtés” további felhasználását még el tudjuk képzelni valahogy, de annyi virágot nem láttunk az üzemben, amely ennyi hordónyi lágy vizet igényelt volna. Létezik, hogy a forró munkadarabot vízben hűtik le, de a vasúti kocsi, vagy annak csak felső kerete, nem fér a hordóba.
Azt tudjuk, hogy a START járműszerelői a munkakörükön kívüli további képesítéseikre kiegészítő juttatásokat kapnak. Létezik víz alatti hegesztéssel kapcsolatos képesítés is, de felhívjuk a döntéshozók figyelmét, hogy ez nem aláhulló csapadékvíz alatti hegesztést jelent. Erre szóló képesítésről nem tudunk, de nem is gondoljuk, hogy ez lenne a megoldás és így legalább a búvárképzésre sem kell költeni.
Na jó, elég az iróniából!
Vegyük komolyabban. Vannak, akik csak áhítoznak az ilyen különleges architektúrák után, hiszen csak egy röptető alatt dolgoznak, vagy az egy éve kitört ablakú műhelyben, bedeszkázott foghíjak homályában végzik tevékenységüket. Náluk bizonyára a mellékhelyiségek sem ütik meg az itt található szintet.
Az udvaron a letűnt (értsd: alacsonyabb jövedelmet biztosító) korok emlékeként legalább 40 kerékpár tárolására alkalmas hely fogadja a szemlélőt. De napjainkban (értsd: 25 évvel a jövedelem felzárkózás megkezdése után) ezek már üresen maradnak. Helyettük természetesen már autóval járnak Nyugat-Magyarország munkavállalói… gondolnánk, de ennek nem volt komoly nyoma a téren.
Elég a szarkazmusból. Tényleg vegyük komolyan!
Honnan is lenne tele autóval a parkoló? A tiszteletre érdemes múltú üzemben járműszerelőként tizenhárman (azért betűvel, hogy többnek tűnjön) dolgoznak összesen. (Így könnyebben kerülhetik ki a hordókat. Hi-hi! Bocs!)
Legyünk őszinték: minderről alapvetően nem a MÁV-START tehet, hiszen nem régen vette át a műhelyet a Vasjármű Kft.-től. Adjunk még egy kis időt, mert az látszik, hogy az akarat meg van a fejlesztésre. A legújabb (vagy egyetlen?) beszerzés – igaz, hogy ránézésre szinte teljesen megegyezik egy belorusz MTZ80-assal – a felirat szerint mégis az amerikai gépgyártás egyik csúcsa: egy „eredeti ”John Deere vontató.
Az áldatlan állapotok felszámolása érdekében mind a MÁV ZRt., mind a MÁV-START ZRt. vezetőjét megkerestük.
