Érdekvédelmi szervezetünk részére hölgy tagjaink több ízben is jelezték, hogy a részükre megállapított GYED mértéke jelentős mértékben elmarad a megelőzően a részükre folyósított CSED-étől, illetve az egyéb társadalombiztosítási ellátások mértékétől is. Az érintett dolgozók jellemzően a szervezetet fokozottan igénybe vevő munkakörben – például jegyvizsgálóként, gépkezelőként – tevékenykednek, a munkaidejük jelentős részét olyan feladatok ellátásával töltik, amelyek a várandósság szempontjából veszélyesnek tekinthetők.
E dolgozókat a szakorvos a várandósságuk megállapításától kezdődően, veszélyeztetett terhesség jogcímén, „9 -es kóddal” regisztrálja. Ennek hátterében az áll, hogy a végzett munka – megterhelő jellege folytán – károsítaná a magzatot, illetőleg az anyukát. Az érintett dolgozók ily módon a keresőképtelenségük első napjától kezdődően táppénzre szereznek jogosultságot. Tekintettel arra, hogy a táppénzt kizárólag a személyi jövedelemadó terheli, nem képez ellátási alapot. A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező. Ezáltal a GYED alapjául szolgáló tényleges jövedelem számítása során figyelembe vehető irányadó időszak lecsökken, hosszan tartó táppénzes állomány esetében pedig a GYED alapját kizárólag a szerződés szerinti bér adja.
Az érintett munkavállalói kör jellemzően alacsonyabb – a minimálbért kismértékben meghaladó – bérrel rendelkezik, amelyre többletet kizárólag a különböző jogcímeken fennálló bérpótlékok jelentenek. Ily módon, a vonatkozó szabályozás alapján, a szerződés szerinti bérük alapján számított GYED alapja az alacsonyabb, szerződés szerinti bérük lesz.
Így, a hatályos előírás azokat a nőket érinti kedvezőtlenül, akik jellemzően a társadalom egésze számára hasznos fizikai munkakörben dolgoznak, és többletjövedelemre csak rendkívüli munkateljesítménnyel tehetnek szert.
Megoldást jelenthetne a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) módosítása a GYED számítási alapjára vonatkozóan. A törvény a táppénzre vonatkozó, 48§ -ban részletezett szabályokat rendeli alkalmazni a gyermekgondozási díj alapjára vonatkozóan. Míg azonban, a táppénz esetében a 48 § (5) bekezdés biztosítja a - táppénz, CSED igénybe vétele miatt - tényleges jövedelemmel nem rendelkezők részére azt, hogy az ellátás napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével állapítsák meg, ha ez a szerződés szerinti jövedelménél kedvezőbb, addig a GYED esetében ez a szabály nem érvényesül, mivel a GYED mértékére vonatkozó 42/D § (2) bekezdés csak a táppénzre vonatkozó 48§ (1) – (3) bekezdésére utal, a kedvezőbb számítási szabályt lehetővé tevő, fentebb idézett 48§ (5) bekezdésre nem.
A 42/D § (2) bekezdés utaló szabályának kiterjesztésével mód nyílna arra, hogy a GYED alapját a szerződés szerinti bértől eltérően, magasabb jövedelem alapján állapítsák meg a veszélyeztetett terhesek esetében. Így azok a szerényebb keresetű, de keresőképtelenségük előtt bérpótlékban részesülő várandós nők a jelenleginél magasabb összegű GYED-ben részesülnének, akik jelenleg – a munkakörük megterhelő jellege miatt veszélyezetetett terhesként – csupán a szerződés szerinti bérük alapul vételével kalkulált ellátásra számíthatnak.
Kapcsolódó dokumentum:
45-I-Novák Katalin - Javaslattétel a veszélyeztetett terhes nők ellátási alapjára vonatkozóan