Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
Az Országgyűlés 2018. július 20-i ülésnapján fogadta el a T/625 számon benyújtott, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat jelentős mértékben átalakítja a béren kívüli és egyéb kedvezményes juttatásokra vonatkozó szabályokat. Az eddig adómentesen adható juttatások közül az óvodai, bölcsődei térítés munkáltatói támogatásának adómentessége marad meg, míg a kedvezményes közteher mellett adható juttatások közül egyedül a Széchenyi Pihenőkártya. Így többek között megszűnik a nyugdíjpénztári és egészségpénztári hozzájárulás, az iskolakezdési támogatás a lakáscélú munkáltatói, a mobilitási célú lakhatási támogatás és a diákhitel törlesztés támogatásának adómentessége.
Az átalakítás a Magyar Szakszervezeti Szövetség, valamint a szakszervezeti konföderációk egységes álláspontja szerint nemzetgazdasági szempontból indokolatlan, a költségvetés számára érdemi többletbevételt nem eredményez, a munkavállalók számára viszont a nettó jövedelem jelentős csökkenéssel is járhat. Ezenkívül ellentétes olyan, az egész társadalom és a gazdaság számára alapvető fontosságú célokkal, mint az öngondoskodás elősegítése, a családok és a lakhatás támogatása, a munkaerőpiaci mobilitás ösztönzése és a munkaerőhiány csökkentése.
A törvényjavaslat veszélybe sodorja a szociális üdültetést, azaz a családosok, nagycsaládosok, fogyatékossággal élők és nyugdíjasok pihenésének támogatását is, mivel a szociális üdültetés pénzügyi alapját az Erzsébet-utalványcsalád forgalmazásának pénzügyi eredménye biztosítja. Az átalakítás nyomán az Erzsébet-utalványokat is magasabb közteher sújtja, így várhatóan azokat a jelenleginél jóval kevesebb munkáltató fogja biztosítani a munkavállalóinak, ami a szociális üdültetésre rendelkezésre álló összeg jelentős csökkenéséhez vezet.
A béren kívüli és egyéb kedvezményes juttatásokra vonatkozó szabályok jelenlegi formában történő megváltoztatásával a szakszervezeti konföderációkon kívül nem értenek egyet sem a munkáltatói érdekképviseletek, sem az önkormányzatok érdekszövetségei, amint azt a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), illetve az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) keretei között is kifejtették. A szabályok átalakítása a foglalkoztatottak nettó jövedelmének csökkenését okozhatja, miközben a 2019. évi költségvetésről szóló jelentésében a Magyar Nemzeti Bank is elismerte, hogy ez a költségvetés egyenlegére nem gyakorol érdemi hatást.
A fentieken kívül súlyosan aggályos az is, hogy a törvénytervezet az érintett érdekképviseletekkel való előzetes konzultáció nélkül került benyújtásra az Országgyűlésnek. Álláspontom szerint az a gyakorlat, hogy az érdekegyeztető fórumok összehívására, az érdekképviseletekkel való konzultációra csak valamely törvénytervezet benyújtását követően kerül sor, nem egyeztethető össze a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény preambulumában is megfogalmazott kívánalommal, hogy a „a jó kormányzás keretében a társadalom legszélesebb rétegei kapcsolódhassanak be a jogszabályok előkészítésébe”.
Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
Bizonyos vagyok abban, hogy a fent említett társadalmi és gazdasági célokkal, értékekkel Ön is egyetért, és bízom benne, hogy a törvénytervezetnek a béren kívüli és egyéb kedvezményes juttatásokra vonatkozó részével kapcsolatos, az érdekképviseletek széles köre által megfogalmazott aggályokat Ön is osztani fogja.
Ezért azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok Önhöz, hogy élve az Alaptörvény 6. cikk (5) bekezdésében biztosított jogkörével, az elfogadott törvénytervezetet megfontolásra küldje vissza az Országgyűlésnek.
Budapest, 2018. július 23.
Megkülönböztetett tisztelettel:
Kordás László
elnök