A meghívóból kiderült, hogy a tanácskozás célja a váratlan és előkészítetlen kormányzati tervek értékelése, az álláspontok közelítése. Hogy mi is történt picit több, mint egy hónapja?
Március 10-én Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján bejelentette: „Ha már az EU döntése miatt úgysem lehet fenntartani a kafetéria-rendszert, akkor a legegyszerűbb lenne, ha odaadnánk pénzben. Ma ez az egyetlen módszer, amely a gazdaság teljesítményénél nagyobb arányú bérnövekedést tesz lehetővé, azt azonban tudomásul kell venni, hogy ez az összeg nem számít bele a nyugdíjba.”
Megnyitójában Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke kifejezte, hogy a szakszervezetek régóta egyeztetnek a kafetéria-rendszer jövőjével kapcsolatban, de közös álláspont még nem alakult ki. A szakszervezeteket a miniszterelnöki bejelentés óta semmiféle érdemi, a témával kapcsolatos egyeztetésre meg nem hívták, írásos anyagot nem láttak a várható változásokról.
Dr Herczog László, korábbi munkaügyi miniszter elmondta: maga a kafetéria-rendszer célja az, hogy a munkavállalók egy adott összeget egy adott célra fordítsanak, a hasznos fogyasztás a lényeg. A rendszernek számos olyan eleme van, ami miatt létjogosultsága van ezt fenntartani. A miniszterelnöki kijelentésre elmondta: az EU-nak nem a magyar kafetériával van problémája, hanem a SZÉP-kártyával, valamint az Erzsébet utalvánnyal, mert ezek működése a versenyt gátolják, ellehetetlenültek a külföldi tulajdonban álló szolgáltatók (lásd: Ticket-expressz, Sodexho Pass stb.).
Magát a kafetéria-rendszert megszűntetni nem szabad, ez sem a munkavállalóknak, sem a munkáltatóknak nem előnyös. A rendszer felváltása bérrel pedig abszolút nem járható út.
Dr. Dávid Ferenc a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára elmondta: a kafetéria-rendszer az EU tagországok nagy többségében bevett gyakorlat, társadalmi konszenzus eredménye. Egy ilyen, több éve, évtizede működő rendszerhez hozzányúlni rendkívül kockázatos és veszélyes. Hozzátette: ma Magyarországon mintegy 50.000 munkáltató 1.000.000 munkavállalónak ad béren kívüli juttatást ebben a rendszerben. A VOSZ információi alapján a magyar szállodák bevételének mintegy 25-40 %-a származik a SZÉP-kártyából, egyes vidéki egységeknél ez akár az 50 %-t is eléri.
A főtitkár kifejezte, hogy van egy olyan szándék, hogy az Erzsébet-utalványt oly módon szüntetnék meg, hogy az bekerülne a SZÉP-kártyába negyedik zsebként. A munkáltatói oldal szavai szerint „ölni fog” a SZÉP-kártyáért, a munkavállalói oldalnak pedig azt javasolja, hogy hasonlóan álljanak ki az öngondoskodás rendszere (egészségpénztár, nyugdíjpénztár) mellett. A kettős bérrendszer, vagyis a 20.000 Ft-os havi összeg kedvezményes adózással történő alkalmazása elfogadhatatlan! Ami munkabér, az legyen adó- és járulékköteles!
A szakszervezeti oldal nevében Kuti László az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke elmondta: Magyarországon nem bérreformra, hanem bérre, tisztességes bérre van szükség. A kafetéria-rendszer óriási üzlet, mintegy 230-250 milliárd forintot mozgat meg évente.
Dr. Agg Géza, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke elmondta, hogy sikeres a rendezvény, mert mintegy 40 résztvevő volt jelen és több TV-társaság is rögzítette az eseményen. Hozzátette: az elmúlt években jelentősen szétcsúszott a kafetéria-rendszer, vissza kell térni a gyökerekhez, de nem így, ahogy a kormány kezdeményezné.
Kormánydöntés április 27-én lesz a témában, remélhetőleg a munkavállalók számára pozitív döntéssel.
A Vasutasok Szakszervezete véleménye szerint a rendszeren finomítani természetesen mindig lehet, de attól óvjuk a döntéshozókat, hogy a rendszer alapvető céljait, az öngondoskodást és a rekreációt támogató elemek működését meghiúsító változtatásokat eszközöljenek.
Komiljovics Máté