A globális felmelegedés, a klímaváltozás következtében várhatóan gyakoribb és intenzívebb hőséghullámokra kell számítanunk a jövőben. 2001 és 2005 között évente 1-2 hőhullám fordult elő, az utóbbi 5 évben viszont ez a szám 3-5 közé emelkedett. Az ilyen időszakok különösen megviselik a szervezetet, ezért kiemelten fontos, hogy a munkavállalók alkalmazkodni tudjanak a meleg, forró napokhoz.
Amennyiben az ÁNTSZ hőségriasztást rendel el, a munkáltató a személyi biztonságot és az egészséget veszélyeztető kockázatok csökkentése, illetve megelőzése érdekében a Kollektív Szerződés I/B sz. mellékletében meghatározott intézkedéseket köteles megtenni, és a munkavállalók részére legalább a hivatkozott szabályozásokban meghatározott ellátást köteles biztosítani:
- Munkaszervezési intézkedéseket kell tenni a nagy melegben és a szabadtéri munkahelyeken a tűző napon történő munkavégzés időpontjainak lehetséges módosítására. A lehetőségek szerint olyan munkaszervezési intézkedéseket kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a korábbi munkaidőkezdést, vagy a 11 óra utáni szabadtéren történő munkavégzést csökkentik.
- Szabadtéren tartós munkát végző munkavállalóknak közepesen nehéz fizikai munka esetén 30 °C-ot meghaladó, nehéz fizikai munka esetén 29 °C-ot meghaladó 11–16 óra közötti átlagos hőmérséklet esetén ez időszakra vonatkozóan óránként kell pihenőidőt biztosítani.
- Amennyiben az átlagos hőmérséklet az előző bekezdés szerinti határértéket meghaladja pihenőidőt a KSZ 1/B 4. pontban meghatározottak szerin kell biztosítani. (Közepesen nehéz munkakörben 33 Celsius fokig 10 perc, felette 20 perc. nehéz munkakörben 32 fokig 10 perc, a felett 20 perc pihenőidőt kell biztosítani.)
- Amennyiben lehetséges a klímatizált helyiségek, járművek igénybevételi lehetőségeinek biztosítása.
- Biztosítani kell, hogy a pihenőidőt lehetőleg a környezethez képest hűvösebb, árnyékos helyen, megfelelő ülő alkalmatossággal ellátott körülmények között töltsék el a munkavállalók. Ahol nem áll rendelkezésre a pihenő idő eltöltésére, a környezethez képest hűvösebb árnyékos hely, ott lehetőség szerint gondoskodjanak megfelelő árnyékolással (pl. sátorlapok alkalmazásával) ellátott hely kijelöléséről, megfelelő ülő alkalmassággal ellátva.
- 11–16 óra közötti időszakra – amennyiben az átlaghőmérséklet a KSZ 1/B 4. pont szerinti kedvezőtlenebb határértéket meghaladja – rendkívüli munkavégzés nem rendelhető el, kivéve baleset, elemi csapás, súlyos kár megelőzése, elhárítása esetén.
- Szabadtéren tárolt, illetve a szabadból a zárt térbe vitt (felmelegedett) vasúti járművek belső terében végzett munkák, illetve zárt tehervagonok kirakása, átrakása esetén is a KSZ 1/B 4. pont szerinti pihenőidőket kell biztosítani.
- Szabadtéri munkavégzés esetén korlátozni kell a déli órákban, a tűző napon történő munkavégzést (munkaszervezési intézkedésekkel a pihenőidők biztosítása, árnyékban vagy fedett helyen munkáltatással, árnyék biztosításhoz szükséges eszközök kéznél tartásával pl. ponyvák).
- A melegnek minősülő környezetben végzett munka időtartamára a munkavállalók részére igény szerinti mennyiségben, megfelelő hőmérsékletű védőitalt kell biztosítani a higiénés követelmények betartása mellett. ( ivóvíz minőségű vizet kell biztosítani arc és kézmosáshoz, borogatáshoz).
- A védőital megfelelő hőmérsékletének (14-16 Celsius fok) biztosítása hűtéssel, vagy hőszigetelt edényzettel (pl. termosz) történjen..
- Az esetlegesen szükségessé váló elsősegélynyújtás feltételeinek biztosítására, A munkahelyi elsősegélynyújtó helyek kijelöléséről, az elsősegélynyújtás feltételeiről - különös tekintettel a hőségből adódó rosszul létekre -, valamint az ezekre vonatkozó tájékoztatásról gondoskodni kell. A munkavállalók figyelmét fel kell hívni arra, hogy az esetlegesen előforduló panaszok (pl. fejfájás, szédülés, szemkáprázás, szomjúság, szapora szívverés) esetén a munkát azonnal hagyják abba és keressék fel a pihenő helyet, szükség esetén igényeljék az elsősegélynyújtást, vagy az orvosi ellátást.
- A tartós hőhatás miatt a műszaki berendezések esetleges meghibásodásának fokozott ellenőrzésére,
- Szabadtéren munkát végzők részére UV fényvédő krém biztosítása.
- Szabadtéren munkát végzők részére szalmakalap biztosítása.
- A tűzveszély fokozódása miatt az érintett munkavállalók figyelmeztetése.
- A biztonságos munkavégzést ne veszélyeztető könnyített ruházatban történő munkafeladatok engedélyezése.
A másod és harmadfokú hőségriasztás,valamint a nagyon erős (és ennél nagyobb) UV sugárzási szint esetén szabadtéri munkahelyeken (munkaterületen) a tűző napon folyamatosan csak
- baleset esetén szükséges munkákat,
- havária esetén a szükségessé váló tevékenységeket,
- a forgalom lebonyolításával összefüggő, folyamatos üzem biztosításához szükséges tevékenységeket,
- a hőterhelés által okozható meghibásodások kontrollálásához (pl. vasúti pálya, felsővezeték ellenőrzése) szükséges tevékenységet szabad végezni.
A második és harmadik fokozatú hőségriasztás esetén szabadtéri munkahelyen (munkaterületen) 11.00 és 16.00. óra között valamint hőségriasztástól függetlenül, ha a tényleges (pillanatnyi) hőmérséklet szabad téren a 35 oC-ot meghaladja, a forgalom lebonyolításával összefüggő, valamint a forgalom alatt álló pályán a pályalétesítmények karbantartásával kapcsolatos munkákat – az állomási technológiákban, Állomási Végrehajtási Utasításban, vagy az MSZ 14 399 szabvány szerinti technológiai utasításban meghatározott – technológiai - létszámnál kevesebb létszámmal nem szabad munkát végezni.
Elsősegély
A hőhullám esetén a következő – beavatkozást igénylő – egészségkárosodások fordulhatnak el:
Hőség-stressz: akkor kell számítani rá, ha a testhőmérséklet tartósan 38 oC fölé emelkedik. Járművezetésnél, nagy figyelmet igénylő munkánál a lehetséges következmény kockázata megnövekszik.
Napszúrás: a szervezet reakciója a nagy melegre. Jelei: erős izzadás, gyengeségérzés, izomgörcsök, sápadtság, szédülés, hányinger hányás, ájulás jelentkezhet. Kezelése orvosi beavatkozást igényel, de a jelenség észlelése esetén az érintett személyt a kockázatot jelentő környezetből azonnal el kell távolítani, a veszélyes tevékenységet nem szabad folytatni.
Hőguta: akkor következik be, amikor a szervezet már egyáltalán nem tudja kontrollálni a testhőmérsékletet. A testhőmérséklet gyorsan emelkedik 39 oC feletti értékre, a test hőszabályozása nem működik (nem tud izzadással lehűlni). Következménye tartós egészségkárosodás, vagy halál is lehet. Az érintett személyt az expozíciós környezetből azonnal el kell távolítani, hőmérsékletének csökkentését – alkalmas módon – azonnal meg kell kezdeni, majd orvosi ellátásban kell részesíteni.
Szabadtéri munkavégzés esetén a készenlétben tartott elsősegélynyújtó felszerelést ki kell egészíteni a következőkkel:
- 1 db lázmérő
- Legalább 2 db, vizes borogatásra alkalmas kendő
- Legalább 2 liter, vizes borogatásra felhasználható, ivóvíz minőségű víz.(Borogatásra alkalmas az ivóvízként, vagy kézmosó vízként juttatott, nem az elsősegélynyújtó felszerelés részét képező víz is.)
Rosszullét, sérülés esetén az elsősegélynyújtásra vonatkozó alapszabályokat kell alkalmazni.