Ezt követte a Sipos István-díj átadása. A több évtizedes közlekedéspolitikai munka, a vasút fejlődéséért tett tevékenység elismeréseként Fónagy János, korábbi közlekedési miniszter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára részesült a vasutas szakma által alapított elismerésben.
A konferencián Fónagy János a kormányzati vasútpolitikáról kijelentette: a vasút társadalompolitikai ügy. A kormány vasútpolitikai intézkedései között említette, hogy hosszú távon kiszámíthatóvá tette a vasút finanszírozását a közszolgáltatási szerződések megkötésével, illetve a MÁV adósságát a 2010. évi 330 milliárd forintról 73 milliárd forintra csökkentette mostanra, a szétforgácsolt vállalatot három nagy céggé alakította, és kitért arra, hogy a MÁV-ra fontos feladat vár a HÉV-ek átvételével, hiszen naponta a budapesti agglomerációban 200 ezer ember utazik rajtuk.
A vasút szerepe a külgazdasági kapcsolatokban címmel Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter a következőket mondta: az ország versenyképességének megtartása, növelése érdekében a magyar infrastruktúra fejlesztése szükséges, és ebben a vasútnak meghatározó szerepe van. Cél, hogy Magyarország Közép-Európában megkerülhetetlen, nélkülözhetetlen legyen logisztikai szempontból. A versenyképesség növelése érdekében a szükséges vasúti fejlesztések között szerepel a távol-keleti áruk Nyugat-Európába eljuttatásához a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése, a koperi kikötő vasúti megközelítésének javítása, illetve Nyugat-Magyarország bekapcsolása a kontinens észak-déli vasúti hálózatába.
A kötött pályás jármű gyártással kapcsolatban Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szólt arról, hogy előkészítés alatt van a kötöttpályás járműgyártás cselekvési tervének kidolgozása. A kötöttpályás stratégia alapján feltérképezték, Magyarországon milyen járművekre van igény elsősorban a MÁV-nál és a GYSEV-nél, miután fel kell készülniük a vasúti liberalizációra, és versenyképességük érdekében korszerű járműveket kell beszerezniük. Az igényekkel párhuzamosan felmérték a hazai gyártási lehetőségeket, kutatás-fejlesztési gondolatokat, szeretnék összehangolni a keresletet és a kínálatot. A magyar piaci megrendelések alapján a hazai kötöttpályás járműgyártásnak meg kell erősödnie nemzetközileg is versenyképes szinten. A következő három évben fejlesztésre, a mintapéldányok előállítására, bevizsgálására mintegy 14-15 milliárd forintra lenne szükség, illetve a következő tíz évben a MÁV-nak 450-460, többségében nemzetközi hálózaton is közlekedő IC-szerelvényre lenne szüksége. Ennek beszerzési költsége 140-150 milliárd forintra tehető.
Ezt követően a Magyar Közlekedés című újság által alapított Év embere díjat 2015. évi munkájáért Dávid Ilonának adta át a főszerkesztő, majd felkérte előadásának megtartására.
„Fókuszban a vasutasok” című előadását Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója érzelmi szállal indította: „Továbbra is szívem, lelkem a vasútért”. Előadásában a következő területekre villantotta rá a figyelmet: az adósság állomány csökkentése, új motorvonatok beszerzése, állomás felújítások. Azt gondolták, hogy 2016 a stabilizáció éve lesz, de pályafejlesztések, sorompó telepítések is történnek a szolgáltatási színvonal növelése érdekében. Az utazási komfort növelése, utasterek felújítása, külföldi személykocsik vásárlása mind az utasokért történik, de a közlekedési informatikai projektek is haladnak, mint az állomási Wi-Fi biztosítása, automata jegyértékesítés. A mentrendszerűség javulása annak köszönhető, hogy kiértékelik, ezáltal folyamatosan csökken a késések száma. Kormányzati támogatással 100 db belföldi 160-as IC+ és 10+10 db külföldi 200-as személykocsi gyártását kezdhetik meg Szolnokon. Fontos, hogy a pályavasúti dolgozók tudjanak és akarjanak együttműködni partnereinkkel. A partnerség kapcsán a legnagyobb problémát jelenti a késés, a késői járműátadás, feljelentkezés, a külföldi vasútvonalakról hozott csúszások. Nehéz helyzet elé állítják a kollégákat a rendkívüli események, mint az öngyilkosság, az időjárás okozta pálya meghibásodások. A vasútvállalatok felé azzal a kéréssel fordult Dávid Ilona, hogy figyeljenek saját eszközeik állapotára. A MÁV csoport munkavállalóinak bérezésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évben az átlagbérek elmaradtak a nemzetgazdasági átlagtól, ezért sürgős tulajdonosi beavatkozásra van szükség, amelynek érdekében megkereste a Nemzeti Fejlesztési minisztert.
Kovács Imre, a Rail Cargo Hungaria elnöke „A vasúti infrastruktúra az árufuvarozás szolgálatában” címmel tartott előadásában kifejtette, hogy az infrastruktúra fejlesztése milyen plusz kiadásokat jelent a teherfuvarozó vállalatoknak. A lassújelek kiváltása következtében elterelés és villamos vontatásról átállás miatt többlet költségek jelennek meg. Az iparvágányok kialakításának szükségességére hívta fel a figyelmet, amelyet megnehezít a hatóságok bürokratizmusa. Kifejtette azt is, hogy a magánvasutak nem hoztak át a közútról fuvart, mivel csak irányvonatokkal dolgoznak, így csak a nemzeti árufuvarozás teljesítményét rontották. Csak az RCH foglalkozik 37%-ban egyeskocsis fuvarozással, ezért ezt támogatni kellene.
Az UIC-CER Nemzetközi Árufuvarozási Stratégiáról Ferdinand Schmidt, az UIC Freight Forum elnöke, az Rail Cargo Austria igazgatósági tagja szenvedélyesen szólt a hallgatósághoz.
Az OKF vasúti ellenőrzéseinek tapasztalatairól Kozma Sándor ezredes beszélt. A katasztrófavédelem a vasútbiztonság szolgálatában áll, kiemelten a veszélyes anyagok szállítási kockázataira, ezért szigorú ellenőrzés van és időnként szankcionálás. Egyes esetekben kényszerítő eszközök alkalmazási lehetőségének megteremtése is szükségessé vált.
A konferencián a HUNGRAIL és az OKF közötti stratégiai megállapodás aláírására is sor került Dávid Ilona a HUNGRAIL elnöke és dr. Tollár Tibor mb. OKF főigazgató részéről.
A továbbiakban Molnár Tamás, az NGM vámszakmai és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy az elektronikus vasúti áruforgalom ellenőrző rendszerről (EVÁER) több szakmai egyeztetést is folytattak, ezek alapján határozzák meg a bejelenteni szükséges adatokat. Nem kívánnak többlet terhet róni a vasúti árufuvarozásra, de a tisztességes vállalkozások érdekében szeretnék a vasúti szakmával közösen kiszűrni a csalást. Az EVAER bevezetésének időpontja még nincs meghatározva, a felkészülésre megfelelő időt kívánnak adni.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság működésének új szervezeti kereteiről Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke adott rövid tájékoztatást.
Az elővárosi közlekedés fejlesztéséről Feldmann Márton a MÁV-START értékesítési vezérigazgató-helyettese tartott színvonalas előadást. Az elővárosi közlekedést a MÁV START zászlós hajójaként aposztrofálta bevezetőjében. Bemutatta a vasúti bérletes utazásokat, amelyen belül a Budapest-Vác vonal 12 millió utassal a legforgalmasabb, míg a 2-es vonal bevételeinek alakulása 40-45 %-al emelkedett az elmúlt évben.
Ludvig László, a Siemens Zrt. Mobility ágazat igazgatója a Siemens üzletfejlesztésének fő irányairól szólva a budapesti 1-es, 3-as villamos, az M2-M4 metró projektet emelte ki. Bízik abban, hogy lesz áttörés a közlekedést segítő informatikai alkalmazások telepítése során is. Bemutatta a Vectron mozdonyt, amelyből készült olyan változat is amely ott is tud tolatni, ahol nincs felsővezeték.
A IV. Vasúti Csomag hatásáról és jelentőségéről, dr. Huszka Péter a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vasút-szabályozási osztályától a műszaki pillér kapcsán új fogalmakról és a biztonságirányítási rendszer alapvető elemeiről szólt. A Politikai pillér kapcsán elmondta, hogy a személyszállítási közszolgáltatást nem lehet majd közvetlenül odaítélni, csak versenyeztetési eljárással.
A vasúti árufuvarozás versenyképességének díjképzési és kapacitáselosztási vetületeiről Németh Réka, a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. ügyvezető igazgatója tartott szemléletes előadást. A versenyképességi tényezők közül kiemelte az infrastruktúra minőségét, hozzáférhetőségét, az együttműködési lehetőségek kiaknázását, kiszámítható és megfizethető díjakat.
Kövesdi Szilárd, a GYSEV vezérigazgatója előadásában beszélt a nyugat-dunántúli infrastruktúra-fejlesztések illeszkedéséről a nemzetközi korridorokhoz. Törekszenek a tökéletességre, de még nem érték el. Az RFC (vasúti árufuvarozási korridorok) korridorok kialakításánál a szolgáltatások minőségének fokozása, a tranzit forgalom ösztönzése, a jó minőségű kapacitás és az együttműködés a fontos.