2021. 12. 10. 12:00

MÁV START: év végi kifizetés problémákkal

A szakszervezetek és a munkáltató által megkötött hároméves bérmegállapodásban foglaltaknak megfelelően a MÁV-START Zrt., a bérmegtakarítás terhére év végi kifizetéseket tervez. Az elképzelés üdvözlendő, a kivitelezésbe azonban véleményünk szerint több hiba csúszott. December 10-én egyeztetést tartottak a felek, ahol a munkáltató  ígéretet tett a 15 napos keresőképtelenség, valamint más jogcímen kizártak felülvizsgálatára.

Szakszervezetünk üdvözli a bérintézkedéseket, figyelemmel arra, hogy ezek nemcsak a munkavállalói elkötelezettséget növelik, de a dolgozók számára jelentős elismerést is hordoznak.

Mindemellett, a bérintézkedés tartalma, feltételei tekintetében számos aggályunk merült fel.

A munkáltató intézkedése 2021. december 7. napján történt meg, így mindazon munkavállalók, akik a hónap kezdete óta – az intézkedés ismerete hiányában – távollétüket szervezték, önhibájukon kívül eleshetnek a juttatástól.

Hasonlóképpen aggályos az, hogy – ismereteink alapján -  a munkáltató elmulasztotta az Mt. 264. § (1) bekezdés szerint az üzemi tanács véleményét kikérni a tervezett intézkedésről, annak meghozatala előtt tizenöt nappal. Mindemellett, aggályosnak tartjuk, hogy a KSZ 10. § rendelkezéseivel ellentétesen, a szakszervezet előzetes tájékoztatása is elmaradt. (A szakszervezeti tájékoztatást megelőzően került az intézkedés hivatalos megküldésre a munkavállalók részére.)

A pótlékra való jogosultsági feltételek alapján mindazon munkavállalók, akik 2021. december hónapban az Mt. 55. § (1) bekezdés b-k) pontja szerint két napot meghaladó időtartamban mentesültek a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségük alól, nem részesülhetnek a juttatásban. Hasonlóképpen aggályosnak tartjuk a keresőképtelenségre vonatkozó feltételeket. Az utasítás szerint azon munkavállalók részesülhetnek a juttatásból, akik keresőképtelenségük miatt nem mentesültek rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségük teljesítése alól éves 15 munkanapnál hosszabb időtartamban.

A Covid miatt táppénzre kerülő munkavállaló ritka estben lesz gyógyultnak minősítve 15 napon belül. Véleményünk szerint aggályos, hogy a szöveg nem alkalmaz kivételt az üzemi balesetet elszenvedettek vonatkozásában. Az üzemi baleset miatt keresőképtelen munkavállalók esetében – különösen, ha a munkáltató közrehatása megállapítható.

Továbbá a szabályozás a közvetett diszkrimináció lehetőségét is magában hordozza: „Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne.”

Álláspontunk szerint az 55§ (1) b) -k) pont szerint kimaradók köre valójában csak az érdekvédelmi tevékenységet ellátó személyeket érinti a gyakorlatban, így okkal merül fel, hogy a rendelkezés célja a szakszervezeti és üzemi tanácsi tisztségviselők, valamit a munkavédelmi képviselők kizárása volt. Az emberi reprodukciós eljárás, a kötelező orvosi vizsgálat, véradás, szoptató anya napi kedvezménye, a hozzátartozó halála esetén járó mentesülés, az általános iskolai tanulmány/ megállapodás szerinti képzés, tűzoltói szolgálat, bírósági részvétel, méltányolható távollét és a munkaviszonyra vonatkozó szabályban megállapított távollét a gyakorlatban kizárólag az érdekképviseleteket érinti, mivel a felsorolásban szereplő távolléti jogcímek gyakorisága jelentősen elmarad az érdekvédelmi célú távolléttől.

Emellett kiemeljük, hogy érthetetlennek tartjuk, hogy 15 munkanap szabadság még nem jelent kizáró okot a juttatásból, míg három szolgálatnyi üzemi tanácsi, szakszervezeti, munkavédelmi célú feladatellátás igen. (Kiemelve azt, hogy az „egyéb” jogcímen távollevők esetében akár egyetlen óra is kizáró okot eredményez.) Ha a munkáltató célja a magas fokú rendelkezésre állás és jelenlét biztosítása volt, illetve az, hogy a dolgozókat az év végén intenzívebb munkahelyi jelenlétre ösztönözze, akkor érthetetlen a számunkra, hogy egy három napos érdekvédelmi távollét – egyéb jogcímen mentesülésnél akár fél nap távollét – miért eredményez kizárást a juttatásból, ha az érintett dolgozó lényegesen nagyobb mértékben állt a munkáltató rendelkezésére, mint a tizennégy napot szabadságon levő, de juttatásra jogosult munkavállaló.

A karácsonyi pótlék kapcsán kértük a munkáltatót, hogy valamennyi, a karácsonyi időszakban szolgálatot ellátó munkavállaló részére egységesen 20 000 Ft pótlékot biztosítson, illetőleg, amennyiben ez a javaslat nem elfogadható, úgy javasoljuk, hogy az érintett munkaköri családokat pontosítsa.

 

Az oldal cookie-kat használ, hogy minél több hasznos funkciót biztosítson a látogatóknak.