A „megállapodás” értelmében 2019-ben 8 százalékkal, 2020-ban szintén 8 százalékkal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege, a bérajánlás mértéke pedig mindkét évre 8 százalékos. Ez alapján a minimálbér 2019. január 1-től 149 ezer forintra, a garantált bérminimum 195 ezer forintra nő. 2020-ra az előbbi összege 161 ezer forintra, utóbbié 210 600 forintra emelkedik.
Most azzal ne foglalkozunk, hogy a szakszervezeti oldal eredeti követelését, vagyis, a minimálbér 13, a garantált bérminimum 15 százalékos emelését – a Magyar Szakszervezeti Szövetség kivételével – a konföderációk miért adták fel gyakorlatilag küzdelem nélkül. Mint ahogyan azzal a matematikai problémával se törődjünk most, hogy a 8 százalék béremelés miként lehet – az aláíró szövetségek kommunikációja szerint – kétszámjegyű.
Azzal viszont kell foglalkoznunk, hogy a 2020. évi emelések koránt sem kőbe vésettek, hiszen azok csak bizonyos feltételek együttállásakor élnek. Erről azonban elfelejtettek említést tenni azok a „szakszervezeti” vezetők, akik a megállapodást bojkottáló konföderáció vezetőit különböző politikai befolyással vádolják.
A megállapodás szó szerint így fogalmaz:
- A felek a megállapodás második évére (2020) vonatkozó minimálbér, garantált bérminimum és bérajánlás mértékét arra a makrogazdasági prognózisra alapozva határozták meg, hogy 2019-ben az infláció 2,7%, a GDP növekedés 3,9%, a termelékenység növekedés 2,9% körül alakul, illetve 2019. július 1-jétől 2%-os, majd 2020. július 1-jétől további 2%-os munkáltatói szociális hozzájárulás csökkenés valósul meg.
- Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a fent említett három makrogazdasági mutató bármelyike legalább 1%-kal, vagy a három mutató összesen legalább 2%-kal eltér az előrejelzéstől, vagy a feltételezett járulékcsökkentés nem, vagy előreláthatóan nem valósul meg, úgy a 2020-ra vonatkozó mértékek újratárgyalandók.
Tehát tisztán látható, hogy a 8 + 8 százalékos emelés második része koránt sem biztos, mert sok tényező kedvező változásához kötött, tehát akár kevesebb is lehet.
Így sajnos már az a „matematikai erőszak” is végképp összedől, hogy a „8 százalékos emelés, az valójában kétszámjegyű...”