2020. 04. 10. 15:47

Mozgalmas esztendő elé néz a vasút

Korszerű vasúti kommunikációs rendszer épül 2255 kilométer vasúti nyomvonalon, megkezdődik a Debrecen–Füzesabony közötti vasúti vonalszakasz átépítése, és jelenleg is zajlik a Déli összekötő vasúti Duna-híd korszerűsítése – emelt ki néhányat a 2020-as év izgalmasabb fejlesztéseiből Kikina Artúr. A NIF Zrt. vasútfejlesztési igazgatójával egyebek között a nemzetközi szintű nagysebességű vasúti projektekről és a CEF-pályázatokról is beszélgettünk. Az Innotéka cikke.

Ha az elmúlt évtized beruházásait nézzük, akkor az idei év mennyire számít kiugrónak a vasúti fejlesztések számában és volumenében?

– Visszatekintve az elmúlt évekre, egészen biztosan kijelent­hető, hogy 2020 is mozgalmas lesz a vasúti projektek szempontjából. Idén két igen jelentős projektünk fejeződik be: elkészül a Kelenföld–Százhalombatta vonalszakasz teljes pályafelújítása és kapcsolódó létesít­mé­nyei­nek korszerűsítése 20,5 kilométer hosszon, valamint az Ebes–Debrecen vasúti vonalszakasz korszerűsítése. Itt kétvágányú, 160 km/h sebességű közlekedésre alkalmas pálya kor­szerűsí­tése valósul meg 8 kilométer hosszon. A vágánykorszerűsítések mellett nyáron befejeződik a Pusztaszabolcs–Dombóvár és a Rákos−Újszász−Szolnok vonalakon a központi forgalom­irányítási (Köfi – a szerk.) rendszer kiépítése. Ezen túlmenően 2020-ban több, jelentősebb kivitelezési munka is megindulhat. Ezek közül érdemes kiemelni a Szeged–Hód­mező­vásár­hely tram-train járműtelep építési munkáit, Székesfehérvár állomáson a gyalogos-felüljáró meghosszabbítását, a Déli összekötő vasúti Duna-híd korszerűsítését, illetve a debreceni észak-nyugati gazdasági övezet kialakításával összefüggő közúti, vasúti és közmű infrastruktúra-fejlesztések megvalósítása részeként a Debrecen–Füzesabony közötti vasúti vonalszakasz átépítését.

Jelenleg is zajlik a Rákos és Hatvan állomás közötti komplex beruházás. Egészen pontosan milyen fejlesztéseket érint a projekt?

– A beruházás keretében 2020 végéig 52 kilométernyi kétvágányú vasúti pálya épül át Rákos és Hatvan állomás között. A felújításnak köszönhetően megszűnnek a sebességkorlátozások a vonalon, a vonatközlekedés, a menetrendszerűség sokkal megbízhatóbbá válik.

A teljes szakaszon új, elektronikus biztosítóberendezés és vonatbefolyásoló rendszer épül, melynek eredményeként mintegy tíz perccel rövidülhet a vonatok menetideje. A biztonságosabb átvezetések érdekében az öt meglévő szintbeni közúti átjáró helyett új felüljárók épülnek.

A szakemberek valamennyi vasúti műtárgyat átépítik a vonalon: mind a tizenhárom állomás és megállóhely megújul. Korszerű és akadálymentes állomási környezet, térvilágítás, szélesebb magasperonok, utastájékoztató berende­zések, új perontetők és esőbeállók épülnek. A folyamatosan zajló beruházás eredményeként már átépült a teljes vasúti pálya és a felsővezeték is, elkészültek az utasperonok, a térvilágítás, valamint a hangos utas­tájékoztatás a teljes vonalon.

2019 decemberében, még az ünnepek előtt megindult a vonatforgalom Pécel és Aszód között, az utasoknak már nem kell pótlóbusszal utazniuk a szakaszon. Az infrastruktúra, valamint a biztosítóberendezés tervezett átadása 2021-ben, míg a vonatbefolyásoló rendszer átadása 2022-ben várható.

Átfogó fejlesztés lesz a Debrecen és Füzesabony közötti vasútvonalon. Mit tartalmaz a projekt első üteme?

– Az átfogó projekt keretein belül megtörténik a meglévő nyomvonal felújítása, Debrecen állomás és Tócóvölgy állomás között pedig a kétnyomúsítás kiépítése. A beruházás során átalakítják a felsővezetéki rendszert Debrecen állomáson, továbbá új állo­mási és vonali biztosítóberendezések épülnek. Debrecen, Tócó­völgy, Macs Ipari Park és Macs állomáson az épületeket korszerűsítik, illetve újakat építenek. A tervek szerint a kivitelezés ez év tavaszán kezdődik, és 2022 végére fejeződhet be.

Idén is folytatódik a GSM-R távközlési hálózat kiépí­tése a magyar vasúti hálózaton. Hány kilométeres szakaszt érint a fejlesztés?

– Az európai uniós finanszírozású beruházás növeli a vasúti kommunikáció megbízhatóságát, biztonságosabbá teszi az utazásokat, és új szolgáltatások bevezetését alapozza meg. Az élvonal­beli kommunikációs rendszer biztosítja az átjárhatóságot a hazai és az európai vasúttársaságok számára, hozzájárulva a magyarországi vasúti hálózat verseny­képességé­nek, hatékonyságának és biztonságának javításához. A projektben 2255 kilométer vasúti nyomvonalon épül ki egy korszerű vasúti kommunikációs rendszer, 300 új diszpécser­központ­tal és 275 új rádiótoronnyal. Ezzel az európai szabványoknak megfelelő új kommunikációs hálózattal Magyarország csatlakozhat az Egységes Európai Vasúti Közlekedés­irányítási Rendszerhez (European Rail Traffic Management System; ERTMS – a szerk.).

Beszélgetésünk elején már érintőlegesen szóba került a Szeged–Hódmezővásárhely tram-train vonal. Milyen feladatok valósulhatnak meg még idén?

– Hódmezővásárhelyen több helyen már megtörtént a vágányépítés, az idei év feladatai pedig a többi között az ehhez kacsolódó útépítések befejezései lesznek. A Szőnyi utcában elkészült az árvízvédelmi fal, mely örökségvédelmi szempontokat is kielégítő megoldás. Ezek mellett a Szőnyi utcában a Bethlen Gimnázium előtti vágány is megépült, márciusban kezdődött az út- és a járdaépítés. Az Alföldi Galéria és az OTP közötti szakaszon eközben vágányépítési munkák is lesznek. A Népkerti állomáson a peronépítés és a villamospálya befejező munkái zajlanak várhatóan májusig.

Hódmezővásárhely és Szeged között a vasúti pálya átépítése megtörtént. Az újonnan létesített második vágányok kivitelezése az utolsó fázisba lépett. Megerősítették az alépítményt is, ennek következtében a kivitelezési munkák befejezését követően a vasúti pálya 100 km/h-s sebességű vonatforgalom lebonyolítására lesz alkalmas. Algyő vasútállomásnál a P+R parkoló, illetve B+R kerékpártárolókhoz kapcsolódó burkolatépítési munkákon dolgozik a kivitelező. Még 2020-ban kerül sor a biztosítóberendezés szerelési, valamint a vasúti jelzőberendezés kihelyezési munkáira (tengelyszámláló berendezések felszerelése, külső- és belsőtéri jelzők elhelyezése stb.) is, de mindezek mellett az útátjárók végleges biztosítási módjának kialakítása is tervezett. A nagyvasút–városi vasút közötti átmeneti szakaszon a biztosítóberendezés telepítése és üzembe helyezése, valamint integrációja a szegedi Köfi központba is az év végéig fog megtörténni.

Szeged rendező pályaudvaron komplex, valamennyi infrastrukturális szakágat magába foglaló karbantartó bázis (járműtelep) létesül. Az üzemeltetői elvárás alapján tram-train szerelvények, új és meglévő vasúti személykocsik karbantartó bázisának kialakítása a MÁV-Start Zrt. Járműbiztosítási Igazgatóság (Szeged rendező pályaudvar) telephelyén, a mozdonyszín és a tárolóvágányok közötti területen valósul majd meg, így a teljes járműkarbantartási tevékenységet azonos helyen lehet végezni. A projekt kiviteli tervei jelenleg előkészítés alatt állnak, a tervezés hat hónapot igényel. A terület-előkészítési munkák előre láthatóan idén júniusban kezdődnek.

Mikor indulhatnak el a nemzetközi szintű nagysebességű vasúti projektek?

– A nagysebességű vasútvonalak megvalósításának célja a többi között az egyes nagyvárosok (például Pozsony, Prága, Varsó, Kolozsvár, Bécs) közötti versenyképes eljutási idő biztosítása, a nyugat-európai nagysebességű hálózatba történő integrálása, a gazdaság élénkítése. A Budapest–Varsó vasút vonatkozásában a meg­valósítható­sági tanulmány készítése 2019 júniusában megkezdődött, jelenleg a döntés-előkészítő tanulmány készítése van folyamatban, melynek tervezett befejezése 2020 júliusa, míg a végleges meg­valósítható­sági tanulmány elkészítésének határideje a tervek szerint: 2021. március.

A Budapest–Kolozsvár vasutat illetően a megvalósíthatósági tanulmány készítésével összefüggő közbeszerzési eljárás jelenleg folyamatban van. Sikeres közbeszerzési eljárás lefolytatása esetén a tervezési szerződés megkötése tervezetten 2020 júniusa, a tervezett befejezés pedig 2021 vége. A megvalósíthatósági tanulmány célja, hogy javaslatot tegyen egyebek között Magyarország közigazgatási területére vonatkozóan az optimális nyomvonalra, a megvalósítás finanszírozására, ütemezésére és a majdani üzemeltetés feltételeire, figyelembe véve a környező országok tervezett nagysebességű vasútvonali elképzeléseit. A projektek megvalósítása egy későbbi kormányzati döntés függvénye, az érintett partnerországokkal együttműködve.

Milyen nagyobb, érdekesebb projektek vannak előkészítési fázisban idén?

– Ahogyan arra már a beszélgetésünk elején is kitértem, az idei év sem szűkölködik vasútfejlesztési projektekben. A folyamatban lévő beruházások mellett új, előkészítésre javasolt projektekről is örömmel be tudok számolni. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (Connecting Europe Facility; CEF – a szerk.) 2019. évi pályázati kiírására több előkészítésre javasolt projektet már beadtunk. Ezek közül érdemes kiemelni a Kőbánya felső–Rákos–Rákosliget forgalmi kitérő vasúti vonalszakasz fejlesztését vagy a Hatvan–Füzesabony vonalszakasz és a kapcsolódó mellékvonalak fejlesztését, továbbá a Debrecen–Nyíregyháza vasúti vonalszakasz korszerűsítésének előkészítését. Jelenleg a fenti projektek megvalósíthatósági tanulmányainak az elkészítése van folyamatban, melyek tervezett befejezése 2020 áprilisa.

Jövőre milyen nagyobb volumenű beruházásokat indít a NIF vasúti üzletága?

– A NIF Zrt. összeállította azon tervezett projektek listáját, amelyek esetében – egyes feltételek teljesülésekor – feltételes kivitelezői közbeszerzési eljárást tud indítani. Ezek közül meg kell említenünk a Békéscsaba–Lőkösháza vonalszakasz, illetve Debrecen állomás korszerűsítését.

Milyen munkálatok zajlanak jelenleg az észak-balatoni vasútvonalon? Milyen kihívást jelent a Csittényhegyi alagút átépítése?

– Az észak-balatoni vasútvonalon a NIF jelenleg a Szabadbattyán–Balatonfüred vonalszakasz villamosítását végzi. A munkák részeként a teljes szakaszon kiépül a villamos vontatású közlekedést szolgáló infrastruktúra, 2 × 25 kilovolt feszültségszinttel. Bővítjük a szabad­battyáni transzformátorállomást, valamint teljesen átépül és akadálymentessé válik négy érintett állomás: Polgárdi, Balatonkenese, Balatonfűzfő és Alsóörs.

A nyári kiemelkedő for­galom miatt a kivitelezési munkák zöme a tavaszi és őszi időszakban valósul meg, nyáron a vonatok korlátozás nélkül közlekedhetnek. A jelenlegi, április végéig tartó vágányzárban a felsővezetéki oszlopok állításán kívül sor kerül Balatonfűzfő állomás átépítésére, valamint a Csittényhegyi alagút szükséges mélyítésére. Ez utóbbi esetében az alagút korábbi űrszelvénye nem tette lehetővé a felsővezeték kiépítését, ezért – a piliscsabai alagúthoz hasonlóan – itt is megtörténik a teljes pályaszerkezet mélyebb szintre helyezése.

A projekt megvalósulásával a legfeljebb Balatonfüredig utazók számára a korábban szükséges mozdonycsere idejével, illetve a villamos vontatás dinamikusabb gyorsulásából eredő időnyereség­gel csökkenhet az eljutási idő. A kivitelezés tervezetten 2021 tava­szán fejeződik be, így a 2021-es nyári szezonban már ki lehet ak­názni a villamos vontatás előnyeit. A beruházás folytatásaként idén megkezdődik a Balatonfüred–Tapolca–Keszthely vonalszakasz vil­lamosításának tervezése is, ezzel megvalósulhat a teljes északi part villamosítása.

A NIF-nél jelenleg folyamatban vannak központi forgalomirányítás kiépítésére vonatkozó projektek. Mely vasútvonalakat érinti a beruházás? Mi a központi forgalomirányítás lényege, hogyan segíti a rendszer kiépítése a MÁV munkáját?

– Központi forgalomirányító rendszer kiépítése a 40-es számú vas­útvonal Pusztaszabolcs–Dombóvár szakaszán és a 120a számú vasútvonal Rákos–Újszász–Szolnok szakaszán 2017. december vége óta folyamatban van. A projekt befejezése ez év július végére várható. A Köfi telepítése a forgalomirányítási kérdéskörön túl egyéb szolgáltatásiszínvonal-emelkedéssel is jár. Ennek megfelelően a többi között megvalósul az utastájékoztató rendszerek kor­szerű­sí­tése, továbbá megteremtődik a lehetősége a vonatforgalmi adatok más közösségi közlekedési rendszerek felé történő átadására is. A Köfi komplex megvalósítása során több helyen megtörténik a váltófűtési rendszer kiépítése, korszerűsítése, ami a vonalszakasz rendelkezésre állási mutatóit jelentősen javítja a téli időszakban. Az új forgalomirányító rendszer kiépítésén kívül megvalósul még az erősáramú rendszerek (váltófűtés, térvilágítás) központból történő felügyelete, az állomások tűz- és vagyonvédelme (tűz- és betörésjelzés), kamerarendszerek telepítése, valamint a várótermek távvezérelt nyitása és zárása is.

Folyamatban van a Kelenföld–Pusztaszabolcs vasútvonal felújítása. Hol tart a beruházás, és várhatóan mikorra készül el? Milyen mérföldköveket tudna kiemelni a projekt időszaka alatt?

– A Kelenföld–Pusztaszabolcs vasútvonal három nagyobb pályaépítési projektben (Kelenföld–Százhalombatta, Százhalombatta–Ercsi elágazás és Ercsi elágazás–Pusztaszabolcs), valamint két, hozzájuk tartozó biztosítóberendezési projektben valósul meg. Kelenföld és Százhalombatta között 20,5 kilométer hosszon már elkészült a vasúti pálya teljes átépítése, a vasúti forgalom felvétele megtörtént. Jelenleg a passzív zajvédelmi munkálatok keretében a környező lakó­épületek ablakcseréit végzik, emellett P+R parkolók épülnek. Érd felső megállóhelyen folynak a földmunkák, és megkezdődött a növénytelepítés is. Hátra vannak még az állomásokon található liftek kiépítésének munkálatai, illetve a térvilágítás és közvilágítás korszerűsítése. A munkák várható befejezése 2020. december vége.

A Százhalombatta és Ercsi elágazás közötti vonalszakasz 15,7 kilométer hosszon újul meg. A beruházásban a felsővezetéki rendszert is korszerűsítik. Százhalombatta állomás végleges vágányképe elkészült. A nyílt vonali szakaszon még folyamatban van a pályaépítés. A műtárgyak szerkezetei elkészültek, a befejező munkálatok (például sóvédelem, korlátépítés) zajlanak. Hátra van még Ercsi elágazás környezetében a zöldmezős vonalszakasz vasúti pálya al- és felépítményének, továbbá Százhalombattán az Iparos úti közúti felüljáró és Városkapu úti körforgalom befejezése. A szakasz felújítása várhatóan 2020. június végére elkészül.

Ercsi elágazás és Pusztaszabolcs között a meglévő pálya korszerűsítésére kerül sor 12,2 kilométer hosszon. Az állomásépületeket – állapotuktól függően – felújítják, átépítik vagy lebontják. Az állomás és a megállóhely környezetében P+R parkolók, valamint kerékpár­tárolók létesülnek. A zaj- és rezgésvédelem szempontjából szükséges helyeken zajárnyékoló falak épülnek. A meglévő műtárgyakat részben átépítik, felújítják és új műtárgyak épülnek. Az Ercsi elágazás–Pusztaszabolcs vonalszakaszon a nyílt vonali szakaszok átépültek, Iváncsa megállóhely és Pusztaszabolcs állomás jelenleg átépítés alatt áll. A végleges vágánykép 2020. június 30-áig elkészül, és megindul a forgalom. 2020 végéig befejeződnek a kiegészítő munkálatok (útépítés, P+R, növénytelepítés, területrendezés) is.•

Forrás: innoteka.hu

 

 

Az oldal cookie-kat használ, hogy minél több hasznos funkciót biztosítson a látogatóknak.